ABK Biztosítási Portál
1. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez
1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozásból adódó megbetegedést)
a) egyszeri szolgáltatások,
b) többszöri vagy folyamatos szolgáltatások,
c) kombinált szolgáltatások,
d) szállított személyeknek nyújtott szolgáltatások.
2. Betegség
a) egyszeri szolgáltatások,
b) többszöri vagy folyamatos szolgáltatások,
c) kombinált szolgáltatások.
3. Szárazföldi jármű-casco (sínpályához kötött járművek nélkül)
a) közúti járművekben,
b) egyéb szárazföldi gépi meghajtású járművekben, munkagépekben,
c) gépi meghajtással nem rendelkező szárazföldi járművekben bekövetkezett károk.
4. Sínpályához kötött járművek cascoja
Sínpályához kötött járművekben bekövetkezett károk.
5. Légijármű-casco
Légi járművekben bekövetkezett károk.
6. Tengeri-, tavi és folyami jármű-casco
a) folyami,
b) tengeri járművekben bekövetkezett károk.
7. Szállítmány (beleértve árukat, poggyászokat és valamennyi más vagyontárgyat)
A szállított árukban vagy poggyászokban keletkezett károk, függetlenül a használt szállítási eszköz típusától.
8. Tűz- és elemi károk
Minden olyan vagyoni kár - ha nem tartozik a 3., 4., 5., 6. vagy a 7. ághoz -, melynek az okozója
a) tűz,
b) robbanás,
c) vihar,
d) a viharon kívüli, egyéb természeti (elemi) kár,
e) atomenergia,
f) talajsüllyedés és földrengés.
9. Egyéb vagyoni károk
A 3., 4., 5., 6. és 7. ágazatba nem tartozó vagyontárgyakban bekövetkezett olyan kár, amelyet jégverés vagy fagy, valamint bármilyen más, a 8. ágazatba nem tartozó esemény okozott, így például lopás.
10. Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség
Önjáró szárazföldi járművek használatából eredő felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét is, ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást.
11. Légi járművekkel összefüggő felelősség
Légi járművek használatából eredő felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét is.
12. Tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség
Tengeri, tavi és folyami járművek használatából eredő felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét is.
13. Általános felelősség
Minden olyan egyéb felelősség, amelyik nem tartozik a 10., 11. és 12. ágazatokba, így például a környezetszennyezéssel kapcsolatos felelősség.
14. Hitel
a) általános fizetésképtelenség,
b) exporthitelezés,
c) részletfizetési ügylet,
d) jelzálog-hitelezés,
e) mezőgazdasági hitelezés.
15. Kezesség, garancia
a) közvetlen kezesség, garancia,
b) közvetett kezesség, garancia.
16. Különböző pénzügyi veszteségek
a) foglalkoztatással összefüggő kockázatok,
b) elégtelen jövedelem,
c) rossz időjárás,
d) nyereségkiesés,
e) folyó mellék- és többletköltségek bármely fajtája,
f) előre nem látható üzleti mellék- és többletköltségek,
g) értékvesztés,
h) bérleti díj- vagy jövedelemkiesés,
i) az eddig említettektől eltérő közvetett kereskedelmi veszteségek,
j) nem kereskedelmi pénzbeli veszteségek,
k) egyéb pénzügyi veszteségek.
17. Jogvédelem
A jogvédelmi biztosítás a jogi eljárási költségek viselésére és a biztosítási fedezetből fakadó más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj ellenében történő elvállalása, így különösen
- a biztosított által elszenvedett kár peren kívüli egyezséggel vagy polgári, illetve büntetőeljárás során történő megtérülésének biztosítása,
- a biztosított polgári, büntető-, közigazgatási hatósági vagy egyéb eljárásban, illetve a biztosítottal szemben támasztott kártérítési igény esetében való védelme vagy képviselete.
18. Segítségnyújtás
19. Temetési biztosítás
Ha az engedély egyszerre érvényes
a) az 1. és 2. ágazatokra, akkor a „Baleset és betegség” vagy „Egészségbiztosítás”,
b) az 1. d), 3., 7. és 10. ágazatokra, akkor a „Gépjármű-biztosítás”,
c) az 1. d), 4., 6., 7. és 12. ágazatokra, akkor a „Tengeri-szállítmányozási biztosítás”,
d) az 1. a), 5., 7. és 11. ágazatokra, akkor a „Légi biztosítás”,
e) a 8. és 9. ágazatokra, akkor a „Tűz- és egyéb vagyoni károk”,
f) a 10., 11., 12. és 13. ágazatokra, akkor a „Felelősség”,
g) a 14. és 15. ágazatokra, akkor a „Hitel és kezesség” elnevezést kell használni.
A különböző biztosítási ágazatokba besorolt kockázatok minden egyéb kombinációjánál a Felügyelet által jóváhagyott elnevezést kell használni.
1. Egy ágazatba vagy ágazati csoportba tartozó alapkockázatra engedélyt kapott biztosító emellett egy másik ágazatba tartozó kockázatokat is biztosíthat az ezekre vonatkozó engedély megkövetelése nélkül, ha
a) ezek a kockázatok összefüggnek az alapkockázattal,
b) az alapkockázat ellen biztosított vagyontárgyra vonatkoznak, és
c) az alapkockázatot fedező biztosítási szerződés által biztosítottak.
2. Az A) rész 14., 15. és 17. ágazatába tartozó kockázatokat - a 3. pontban foglaltak kivételével - nem lehet más ágazatok kiegészítő kockázatainak tekinteni.
3. A 17. ágazatba (jogvédelmi biztosítás) tartozó kockázatot a 18. ágazat kiegészítő kockázatának lehet tekinteni, ha az 1. pontban jelzett feltételek teljesülnek és az alapkockázat kizárólag az utazás vagy az állandó lakóhelyétől, illetve a szokásos tartózkodási helyétől való távollét során bajba jutott személynek nyújtott segítségre vonatkozik. A jogvédelmi biztosítást ugyancsak kiegészítő kockázatnak lehet tekinteni az 1. pontban jelzett feltételek teljesülése esetén, ha a jogvédelmi biztosítás a tengeri hajók használatából eredő vagy e használattal kapcsolatban lévő peres ügyekre vagy kockázatokra vonatkozik.
Nagykockázatnak minősülnek
1. az A) rész 4., 5., 6., 7., 11. és 12. pontja alá besorolt kockázatok;
2. az A) rész 14. és 15. pontja alá besorolt kockázatok, ha a biztosított hivatásszerűen ipari, kereskedelmi vagy szabadfoglalkozású tevékenységet folytat, és a kockázat e tevékenységére vonatkozik;
3. az A) rész 8., 9., 13. és 16. pontja alá besorolt kockázatok, ha a biztosított
a) mérleg főösszege,
b) árbevétele,
c) átlagos alkalmazotti létszáma közül legalább 2 meghaladja a törvény 235. § j) pontja alapján a miniszter által kiadott rendeletben meghatározott határértéket.
English