A biztosító helytállása
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerében a biztosított károkozó magatartása az az esemény, amelyért a biztosító helytáll, és megtéríti a károsult kárigényét. A biztosító tehát akkor "vállalja át" a kár megtérítését, ha bizonyított, hogy a károkozó hibás magatartása miatt következett be a baleset. Erre szolgál, a baleseti bejelentőlap (betéti lap), amelyet a balesetben érintett felek a helyszínen töltenek ki megjelölve a balesetért felelős személyt. A kormányrendelet alapján a biztosító a követelések jogosságát a biztosított felelősségére vonatkozó nyilatkozat és a tények alapján méri fel.
A felelősségbiztosítás lényegéből adódóan, a biztosító nem mentesül a megtérítési kötelezettség alól, arra hivatkozással, hogy a kárt a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta. Ez esetben azonban a biztosító a kifizetett kárigényt a biztosítottól visszaköveteli, hiszen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás amellett, hogy a vétlen károsult kárigényére biztos fedezetet nyújt, a biztosítottakat is érdekeltté kívánja tenni a károk elkerülésében.
A biztosító helytállásához kapcsolódóan fontos tudni, hogy amennyiben a balesetet az autóvezetők magatartása együttesen okozta, kármegosztásra kerül sor, és a megállapított felelősség arányában fizet megtérítést a biztosító.
A kormányrendeletben rögzített alábbi különleges esetekben, érvényes felelősségbiztosítási szerződés esetén kizárt a biztosító helytállása, vagyis a biztosító, illetőleg a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Irodája nem téríti meg azt a kárt, amely
- a károkozó gépjárműben keletkezett;
- a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
- a károkozó gépjármű biztosítottainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
- sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
- a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
- a gépjármű - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkezett;
- álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett;
- üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
- gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
- környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
- a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott folyamatos állagrongálásból, illetőleg állagromlásból adódott;
- háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.
A kormányrendelet alapján a biztosító, illetőleg a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Irodája a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
- attól a vezetőtől, aki a gépjárművet a használni jogosult személy engedélye nélkül vezette;
- a biztosítottól, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
- a biztosítottól, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át;
- a biztosítottól, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át;
- az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
- a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
- a biztosítottól, ha a közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta;
- az üzemben tartótól, ha a káresemény a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt történő megszűnését követő 30 napos időszak alatt következik be.
Forrás: PSZÁF
Kapcsolódó információk
English