ABK Biztosítási Portál
A KGFB mozaikszó a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rövidítése. A KGFB olyan felelősségbiztosítás, ami a gépjárművel okozott károkra nyújt fedezetet. A KGFB a másik, vétlen járműben okozott kárt téríti, tehát a szerződő a saját biztosítójától a saját kára után nem kap kifizetést. A saját kár megtérítésére CASCO biztosítás köthető. Magyarországon a KGFB kötése minden gépjármű (és néhány egyéb jármű, pl. utánfutó) számára kötelező, megléte nélkül a jármű nem vehet rész a forgalomban. Egyes külföldi biztosításokat a Magyar Állam a magyar kötelező biztosítással azonos értékűnek elfogad. Ilyen biztosítás hiányában a külföldi járművekre a határon biztosítást kell kötni.
A KGFB-nél a szerződő felek a biztosító és üzemben tartó (a konkrét baleseti szituációban a károkozó). Amennyiben az üzemben tartó nem esik egybe a tulajdonos személyével, szerződő fél lehet a tulajdonos is.
A KGFB esetében a biztosított személy a károkozó. A KGFB a balesetben vétlen károsult kárát téríti meg (nem pedig a szerződő által elszenvedett kárt). A KGFB-nél a károkozás fedezete az üzembentartó vagy a gépjármű-tulajdonos által fizetett kötelező felelősségbiztosítási díj. A KGFB az ismert, vétkes károkozó által a vétlen károsult gépjárművében vagy személyében okozott károkra vonatkozik, tekintet nélkül károkozó jogellenes vagy szándékos magatartásra. A KGFB fedezi a vétlen károsult gépjárművében bekövetkező értékcsökkenést is.
A KGFB-nél rendszeres kötelező felelősségbiztosítási díj fizetendő. A díjszámítás során a biztosító általában számításba veszi: az üzembentartó/tulajdonos nemét, lakóhelyét, életkorát, a motor méretét, autó típusát, bonus-malus besorolását. Határozott idejű szerződés esetén díj előre, egy összegben fizetendő.
A KGFB szerződők esetében bonus-malus osztályba sorolás történik, ami módosítja a biztosítási díjat (bonus esetében díjkedvezmény, malus esetében pótdíj keletkezik). A besorolás továbbvihető. A bonus-malus besorolás nem járműre, hanem a biztosítást kötő személyre vonatkozik. Az 2009. évi KGFB törvény szerint már a kártörténeti nyilvántartás alapján egyedileg állapíthatja meg a biztosító a besorolást, azonban várható a bonus-malus rendszer további fennmaradása.
A KGFB esetében a biztosító mentesülése korlátozott. A biztosító nem mentesül a károkozó szándékos vagy jogellenes magatartása esetén, azonban az általa kifizetett kártérítést a biztosítottól visszakövetelheti. Azonban a biztosító mentesül a bejelentés elmulasztása esetén, ha körülmények később kideríthetetlenné válnak.
A KGFB biztosítás nem terjed ki egyebek mellett háborús cselekményre, tömegmegmozdulásra, terrorcselekményre, környezetszennyezéssel okozott károkra. Vétkes közrehatás esetén a KGFB nem terjed ki a kárban való vétkes közrehatás mértékében a károkozó gépjárművében keletkezett károkra sem.
A KGFB kötelező a jogszabály – 190/2004. Kormányrendelet, illetve 2010. január 1-től az új KGFB törvény – alapján. A KGFB hiánya végső soron a gépjármű forgalomból történő kivonásához is vezethet.
A KGFB esetében a sikeres kárigénylés alapja a károkozásért felelős gépjárművezető felelősségének elismerése.
A KGFB-nél azonos időpontban és okból bekövetkező több kár is egy káreseménynek számít.
A KGFB esetében biztosító helytállásának jogszabályban kikötött maximuma vagyoni kár esetében 500 millió Ft, személyi kár esetében 1250 millió Ft. A kártérítés teljes, de a gépjármű, illetve sérült alkatrész káridőponti értéke (avulás) alapján.
A KGFB-nél a biztosítás területi hatálya az Európai Gazdasági Térség és Svájc illetve a nemzetközi zöldkártya-rendszer keretében a magyar nemzeti irodával szerződést kötő államok területe. (A nemzetközi zöldkártya-rendszer nem vonatkozik a casco biztosításra. Amennyiben ugyanarra a járműre CASCO-val és KGFB-vel is rendelkezik, a területi hatály a két biztosításra eltérő lehet - még akkor is, ha a szerződéseket egyszerre, azonos biztosítónál kötötte.)
A KGFB köthető határozott vagy határozatlan időre, de felmondani csak írásban a biztosítási év végére lehet, 30 napos felmondási idővel, év közben csak tulajdonosváltás illetve forgalomból való kivonás esetén szüntethető meg. A 2009. évben elfogadott biztosítási törvény szerint a 2010-től a biztosítási időszak nem a naptári évhez kötött, hanem a szerződéskötés (általában jármű adásvétel) napjától a következő év azonos napjáig tart.
English