ABK Biztosítási Portál
A vizsgabiztosok névjegyzékbe való felvételére, a szakmai képzésükre és vizsgáztatásukra, valamint a vizsgálatok végzéséhez történő kijelölésükre vonatkozó feltételek
7. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez
1. A vizsgabiztosi névjegyzék
1.1. A vizsgabiztosi névjegyzékbe vétel
1.1.1. Az NKH Központi Hivatala a „Vizsgabiztosi névjegyzék”-be kérelemre felveszi azt, aki
a) az 1.1.2. pontban meghatározott személyi és szakmai alkalmassági feltételeknek megfelel, és
b) a vizsgabiztosi alaptanfolyamot eredményesen elvégezte.
1.1.2. A vizsgabiztosra vonatkozó személyi és szakmai alkalmassági feltételek:
a) autószerelői szakiránynak megfelelő legalább középfokú képesítés,
b) öt év szakirányú szakmai gyakorlat vagy az autószerelő szakiránynak megfelelő felsőfokú képesítés esetén legalább két év szakirányú szakmai gyakorlat,
c) „B” kategóriára érvényes vezetői engedély,
d) büntetlen előélet,
e) magyar állampolgárság,
f) számítógépes alapismeretek,
g) három évet meghaladó tanúsítói szakmai gyakorlati idő, vagy három hónapot meghaladó - az NKH regionális igazgatóságánál eltöltött - vizsgabiztosi, segédvizsgabiztosi szolgálati idő.
1.1.3. A vizsgabiztosi névjegyzékbe vételre vonatkozó kérelem benyújtásakor eredetiben be kell mutatni:
a) a szakképesítést igazoló bizonyítványt,
b) a gyakorlati időről kiállított munkáltatói igazolást,
c) a vezetői engedélyt,
d) három hónapnál nem régebben kiállított erkölcsi bizonyítványt,
e) a személyi igazolványt,
f) a számítógépes alapismeretről, valamint a 1.1.2. pont g) pontjában előírt feltétel teljesítésének adatairól szóló nyilatkozatot.
1.1.4. Öt éven belül nem vehető fel ismételten a „Vizsgabiztosi névjegyzék”-be az a személy, akit e névjegyzékből vagy a „Tanúsítványadói névjegyzék”-ből töröltek.
1.2. A vizsgabiztosi névjegyzék kezelése
1.2.1. A „Vizsgabiztosi névjegyzék”-et az NKH Központi Hivatala vezeti.
1.2.2. A „Vizsgabiztosi névjegyzék”-ben naprakészen rögzíteni kell
a) a vizsgabiztosok azonosító kódját,
b) személyi adatait (nevét, születési időpontját, anyja nevét, lakcímét),
c) munkahelyének megnevezését és címét,
d) tevékenységének felfüggesztését,
e) névjegyzékből való törlését.
1.3. A „Vizsgabiztosi névjegyzék”-ben feltüntetett adatainak megváltozását a vizsgabiztos - az NKH regionális igazgatósága útján - két munkanapon belül köteles bejelenteni.
1.4. Amennyiben a vizsgabiztos saját hibájából elmulasztotta a 1.3. pontban foglalt bejelentési kötelezettségét, akkor az NKH regionális igazgatósága a tevékenységét felfüggeszti.
2. A vizsgabiztosok alap- és továbbképzése
2.1. A vizsgabiztosok képzése alaptanfolyamon, továbbképzése továbbképző tanfolyamon történik.
2.2. A vizsgabiztosi alap- és továbbképző tanfolyamra az NKH regionális igazgatósága főállású dolgozói, illetőleg az NKH regionális igazgatóságával létesített megbízási jogviszony alapján vizsgabiztosi tevékenység végzését vállaló - az 1.1.1. pont a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő - személyek jelentkezhetnek.
2.3. A tanfolyamra a jelentkezőt, kérelmére az NKH regionális igazgatósága veszi fel. A tanfolyam megkezdése előtt a képzés és vizsgáztatás költségeit fedező tanfolyami díjat be kell fizetni.
2.4. Az NKH regionális igazgatóságával közszolgálati jogviszonyban álló vizsgabiztosok képzésének és vizsgáztatásának költsége az NKH regionális igazgatóságát terheli, a vizsgabiztos megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén a képzés és vizsgáztatás költségeinek megfizetését az NKH regionális igazgatósága vállalhatja.
2.5. A vizsgabiztosi tanfolyamot végzett és eredményes írásbeli, szóbeli és gyakorlati képesítő vizsgát tett hallgató részére az NKH Központi Hivatala bizonyítványt ad ki, és a vizsgabiztosi névjegyzékbe felveszi.
2.6. A vizsgabiztos háromévente köteles továbbképző tanfolyamon és azt követően vizsgán részt venni. A továbbképző tanfolyamra és az azt követő vizsgára az alapképzés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
3. A vizsgabiztosi képzés feltételei
3.1. A vizsgabiztosok alap- és továbbképző tanfolyami képzését az NKH Központi Hivatala, illetőleg az általa feljogosított szakirányú felsőfokú oktatási intézmény (a továbbiakban: képzőszerv) végzi.
3.2. A vizsgabiztosi alap- és továbbképző tanfolyamokat az NKH Központi Hivatala által kiadott „Tanterv és Útmutató” alapján kialakított tartalommal, a 3.4-3.6. pontokban meghatározott feltételek biztosítása mellett kell megtartani.
3.3. A képzésre, valamint a vizsga szervezésére vonatkozó feltételek be nem tartása esetén a képzőszervtől az NKH Központi Hivatala a feljogosítást visszavonja.
3.4. A vizsgabiztosok elméleti képzése olyan teremben történhet, amely megfelel az oktatási létesítményekre vonatkozó előírásoknak.
3.5. A vizsgabiztosok gyakorlati oktatásához biztosítani kell a képzési tanterv szerint:
a) a hallgatói létszámnak megfelelő számítógépparkot;
b) a diagnosztikai mérések, járművizsgálati feladatok bemutatására és gyakorlására alkalmas oktató helyiséget (diagnosztikai műhely), amelyben
ba) az oktatott járművizsgálati (diagnosztikai) eszközök és járművek oly módon helyezhetők el, hogy a hallgatók a bemutatott feladatokat kellően megfigyelhessék,
bb) a kipufogógáz zárt rendszerű elvezetése biztosított,
bc) a higiéniés feltételek biztosítottak (WC, kézmosási lehetőség),
bd) a fűtés és szellőzés megoldott (oktatás alatt a hőmérséklet minimum 18 Celsius-fok);
c) a diagnosztikai műhelyben vizsgálható járműfajtánként legalább 1-1 db üzemképes járművet.
3.6. A képzőszerv tanfolyami előadóként csak olyan személyt bízhat meg, aki az egyes témakörök oktatásához rendelkezik:
a) felsőfokú szakirányú végzettséggel,
b) pedagógiai (előadói) gyakorlattal.
3.7. A vizsgabiztosi tanfolyam közigazgatási tantárgyának oktatását a közlekedési közigazgatás szakterületén szerzett legalább ötéves államigazgatási gyakorlattal rendelkező oktató végezheti.
3.8. A képzéshez szükséges jegyzeteket - azok tartalmának az NKH Központi Hivatala által történő jóváhagyását követően - a képzőszerv biztosítja.
4. A vizsgabiztosok vizsgáztatásának rendje
4.1. Vizsgát csak az a vizsgabiztos jelölt tehet, aki mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás legalább 75%-án részt vett. Az önhibáján kívül mulasztott hallgató a mulasztott előadásokat a következő tanfolyamon díjmentesen látogathatja, és díjmentes vizsgát tehet.
4.2. A vizsgabiztosi vizsga elméleti (írásbeli és szóbeli), valamint gyakorlati vizsgarészekből áll. Az elméleti vizsga tesztkérdéseit és szóbeli vizsga tételeit, valamint a gyakorlati vizsgafeladatatok tételeit az NKH Központi Hivatala állítja össze, és biztosítja a vizsgához.
4.3. Az írásbeli vizsga módszere: tesztvizsga, melyet az NKH Központi Hivatala által kiadott szabályzat alkalmazásával kell lebonyolítani.
4.4. A tesztvizsga témakörei:
a) általános jogszabályismeret,
b) közúti járművekkel kapcsolatos előírások rendszere,
c) közúti járművek műszaki megvizsgálásának rendszere,
d) vizsgáztatás a kijelölt vizsgáló állomáson,
e) eljárási és ügyviteli szabályozások,
f) járművek hatósági megvizsgálására vonatkozó előírások és folyamata, megítélési szempontok, valamint szerkezeti ismeretek.
4.5. A szóbeli vizsgát a kiadott tételsorból húzott vizsgatétel számonkérésével kell lebonyolítani. A szóbeli vizsgán a felelet kiegészítéseként írásos, rajzos feladat is adható.
4.6. A gyakorlati vizsga során a kihúzott tétel alapján a vizsgázók a gyakorlatban mutatják be megszerzett tudásukat, ideértve a számítógép-kezelési ismeretet is. A gyakorlati vizsga során a vizsgabizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel.
4.7. A hallgatónak javítóvizsgát csak abból a vizsgarészből (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) kell tennie, amelyből nem felelt meg. Nem tehet javítóvizsgát az a hallgató, akit az alapvizsgáról súlyos rendzavarás miatt tiltottak ki.
4.8. Javítóvizsga csak két alkalommal, a képzést követő első vizsga után legalább 14 nappal és legfeljebb három hónapon belül tehető. Aki ezen időszak alatt sikeres vizsgát nem tesz, az csak ismételt tanfolyam elvégzése után vizsgázhat újra.
4.9. Ha a vizsgabiztos-jelölt önhibáján kívül eső ok miatt nem tud a vizsgán megjelenni és távolmaradását elfogadható indokkal kimenti, ismételt képesítővizsgát tehet, amely nem minősül javítóvizsgának.
4.10. A vizsgabizottság elnöke felfüggeszti annak a hallgatónak a vizsgáját, aki az írásbeli feladatok megoldása vagy a szóbeli feleletek során meg nem engedett eszközöket használ, illetve a gyakorlati vizsgán a bizottság megtévesztésére tesz kísérletet. A felfüggesztett vizsgát követő újabb vizsga javítóvizsgának minősül.
4.11. A vizsgabizottság elnöke eltiltja a vizsgától azt a hallgatót, aki magatartásával a vizsga rendjét megzavarja, szabályos lebonyolítását akadályozza, és az elnök figyelmeztetése ellenére sem változtat magatartásán, illetőleg a vizsgabizottságot előny adásával, ígéretével vagy fenyegetéssel befolyásolni törekszik.
5. A vizsgabiztosok képzésére és a névjegyzékbe való felvételre vonatkozó átmeneti rendelkezések
5.1. Annak a személynek, aki 1999. április 30. napját megelőzően - ezen időpontig folyamatosan - az NKH regionális igazgatósága feljogosítása alapján tanúsítóként vagy vizsgabiztosként tevékenykedett:
a) az 1.1.2. pont c) pontjában meghatározott követelményt 2000. július 1. napjáig kell teljesítenie,
b) az 1.1.2. pont d) pontjában meghatározott követelmény teljesítését ismételten igazolnia nem kell,
c) az 1.1.2. pont g) pontjában meghatározott gyakorlati idejét teljesítettnek kell tekinteni.
5.2. Az 1.1.2. pontban foglalt feltételeknek megfelelő, az NKH regionális igazgatóságával legalább egy éve közszolgálati jogviszonyban álló vizsgabiztos és vizsgaellenőr, valamint a megbízási jogviszonyban legalább öt éve folyamatosan foglalkoztatott vizsgabiztos az 1.1.1. pont b) pontjában foglalt feltételt vizsgabiztosi továbbképző tanfolyam és vizsga útján teljesítheti.
5.3. Az 5.1-5.2. pontban meghatározott személyeknek az 1.1.1. pont b) pontjában meghatározott vizsgabiztosi alap-, illetőleg továbbképző tanfolyamot követő eredményes vizsgát 2000. július 1. napjáig kell letenni. E személyeket - az előírt további feltételek határidőig történő teljesítésének nyilatkozatban vállalása mellett - kérelemre ideiglenesen kell a vizsgabiztosi névjegyzékbe felvenni.
5.4. Felsőfokú szakirányú végzettség esetén az 1.1.2. pont b) pontjában meghatározott szakirányú szakmai gyakorlati idő teljesítése alól az NKH regionális igazgatóságának igazgatója - indokolt esetben - felmentést adhat.
6. A vizsgabiztos tevékenységének ellenőrzése és vizsgabiztosi névjegyzékből történő törlés indokai
6.1. Az NKH regionális igazgatósága a vizsgabiztosi létszámhoz igazodó belső ellenőrzési rendszert köteles működtetni. Az NKH regionális igazgatósága a belső ellenőrzés keretében rendszeresen, véletlenszerűen, valamint - a közúti műszaki ellenőrzés tapasztalatai alapján - célirányosan ellenőrzi, hogy a vizsgabiztos tevékenységének végzése során a vonatkozó jogszabályi előírásokat betartja-e. Amennyiben az NKH regionális igazgatósága azt állapítja meg, hogy a vizsgabiztos e kötelezettségének neki felróható okból nem tesz eleget, akkor a vizsgabiztos tevékenységét 3 hónap időtartamra azonnali hatállyal felfüggeszti.
6.2. Az NKH Központi Hivatala a vizsgabiztosi névjegyzékből törli azt, aki
a) a megadott határidőben - felhívás ellenére - nem tesz eleget a továbbképzési, valamint azt követő vizsgakötelezettségének;
b) a 2. pontban meghatározott feltételeket nem teljesíti (az előírt feltételek teljesítése megszűnt);
c) a területi közlekedési felügyelet a névjegyzékből való törlését kezdeményezte, mert
ca) nem megfelelő munkavégzés miatt az NKH regionális igazgatósága vizsgabiztosi tevékenységét már három alkalommal felfüggesztette,
cb) a rendeletben foglalt kötelezettségét súlyosan megszegte, illetőleg vizsgabiztosi jogkörében visszaélést követett el,
cc) a vezénylési rendet megszegte (az NKH regionális igazgatósága kijelölése nélkül, jogosulatlan helyen vagy időben, illetőleg járműkörben időszakos vizsgálatot végzett),
cd) az időszakos vizsgálatra történő vezénylésnek - elfogadható indok nélkül - felróható okból vagy rendszeresen nem tesz eleget.
6.3. Az NKH regionális igazgatósága a vizsgabiztos névjegyzékből való törlésének kezdeményezését a döntésétől számított két munkanapon belül köteles az NKH Központi Hivatalának bejelenteni.
7. A vizsgabiztos kijelölése a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat végzéséhez
7.1. Az NKH regionális igazgatósága jelöli ki (vezényli) a vizsgabiztosi névjegyzékbe felvett vizsgabiztost a meghatározott
a) helyen (vizsgáló állomáson),
b) időben (időtartamon belül), és
c) jármű körre vonatkozó felhatalmazással
a forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálatokhoz.
7.2. Vizsgabiztost jelöl ki az NKH regionális igazgatósága a vizsgáló állomás működésének azon időszakára, amelyben a vizsgáló állomás gondoskodik a vizsgabiztos folyamatos tevékenységét biztosító járművek vizsgálatra állításáról (vizsgáztatási időszak).
7.3. A vizsgabiztos vezénylése során az NKH regionális igazgatósága köteles figyelembe venni és lehetőség szerint kielégíteni a kijelölt vizsgáló állomás gépjárműfenntartói működésének érdekeit is, valamint egyidejűleg biztosítani, hogy a vezényelt vizsgabiztos ne kerüljön összeférhetetlen helyzetbe a hatósági tevékenysége során.
7.4. A vizsgáztatási időszakot a vizsgáló állomás kijelölésekor - a gépjárműfenntartó szervezet igénybejelentése, valamint a megelőző negyedévben vizsgálatra állított járművek száma alapján - az NKH regionális igazgatósága határozza meg.
7.5. A vizsgáztatási időszak kijelölését módosíthatja az NKH regionális igazgatósága, illetőleg a módosítást kérheti a kijelölt vizsgáló állomás is, amennyiben a kijelölt vizsgáztatási időszakban a vizsgálatra állított járművek száma rendszeresen (havonta több mint három alkalommal), jelentősen (30%-ot meghaladó mértékben) eltér a kijelölésben a vizsgáztatási időszak meghatározásának alapjául vett járműszámtól.
8. A vizsgabiztosok függetlenségének biztosítása
8.1. A forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálathoz csak olyan vizsgabiztos jelölhető ki, akinek függetlensége biztosított a vizsgált jármű üzemben tartójától, valamint - a vizsgálatot közvetlenül megelőzően azt javító, vizsgáló - gépjárműfenntartótól.
8.2. Nem tekinthető függetlennek a vizsgabiztos különösen akkor, ha
a) az időszakos vizsgálatot olyan járművön kellene elvégezni, amely
aa) saját maga, közvetlen hozzátartozója, illetőleg munkahelyi közvetlen felettese tulajdonában (üzemben tartásában) van, vagy
ab) az aa) pontban meghatározott személyek által javított (időszakos vizsgára felkészített), vagy a 6. számú melléklet szerint tanúsított; illetőleg
b) az időszakos vizsgálatot olyan kijelölt gépjárműfenntartónál kellene végeznie, amelynél
ba) a tulajdonosi részesedése vagy a cég képviseletére való jogosultsága miatt, vagy
bb) munkakörére is figyelemmel a vele létesített munkaviszonyból, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyból fakadó kötelezettsége folytán
nem várható el a vizsgált járműre vonatkozó független döntés meghozatala.
8.3. A vizsgabiztos nem jelölhető ki annál a gépjárműfenntartónál történő járművizsgálathoz, amelynél alkalmazásban (munkaviszonyban, tagsági viszonyban stb.) áll, kivéve a 8.4. pontban meghatározott kereskedelmi, illetőleg járműjavítói tevékenységet rendszeresen folytató vizsgáló állomást.
8.4. A vizsgáló állomást üzemeltető gépjárműfenntartónál alkalmazásban álló, a 8.2. pont szerint függetlennek tekinthető munkakörben foglalkoztatott vizsgabiztos (a továbbiakban: alkalmazotti vizsgabiztos) abban az esetben jelölhető ki, amennyiben a vizsgáló állomást olyan
a) gépjárműfenntartó vállalkozás üzemelteti, amely a jármű időszakos vizsgálatra történő felkészítését a jármű vizsgálatát megelőzően elvégzi, vagy
b) új járművek forgalmazását is végző vállalkozás üzemelteti, amely rendelkezik a forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálatra állított járműgyártmányok tekintetében a gyártó hazai képviseleti jogosultságával.
8.5. A vizsgabiztos e tevékenységének végzése során hatósági jogkörben eljáró, hivatalos személynek minősül, akire a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok értelemszerűen vonatkoznak. A vizsgabiztos a tevékenysége során az NKH regionális igazgatósága nevében jár el, tevékenységéért az NKH regionális igazgatóságától díjazásban részesül, függetlenül attól, hogy a vizsgáló állomás alkalmazottja-e.
8.6. A vizsgabiztos az NKH regionális igazgatósága igazgatójának (vagy a vizsgabiztosok szakmai felettesének) haladéktalanul köteles jelenteni, ha a vezénylése során a 8.2. pontban meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetőleg ha a járművet vizsgára állító személy, illetőleg a járműfenntartó a tevékenységében akadályozza, zavarja, vagy döntését befolyásolni igyekszik.
9. A vizsgabiztos kijelölése (vezénylése)
9.1. A vizsgabiztosokat az NKH regionális igazgatósága a 7. pontban meghatározott feltételek betartásával, a vizsgáztatási időszakban a vizsgáló állomáson történő folyamatos vizsgálati tevékenység biztosítása érdekében jelöli ki.
9.2. A vizsgabiztosokat rendszeresen változó módon kell a vizsgáló állomásokra kijelölni, kivéve a 8.4. pontban említett alkalmazotti vizsgabiztos esetét.
9.3. Az alkalmazotti vizsgabiztos kijelölése a vizsgáló állomás meghatározott vizsgáztatási időszakában, meghatározott járműkategóriába, illetőleg gyártmányhoz tartozó járművek forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálatához történik. A 8.4. pontban meghatározott feltételek fennállása esetén a vizsgáló állomás vezetőjének kérelme alapján az alkalmazotti vizsgabiztost tartósan kell kijelölni.
9.4. A vizsgabiztos vezénylésénél figyelemmel kell lenni a vizsgabiztos tevékenységi körének esetleges korlátozására, a különleges további felkészültséget igénylő vizsgálatfajták vagy járműkategóriák vizsgálatához szükséges felkészültségű vizsgabiztos kiválasztására, valamint a vizsgafajtához előírt többlet személyi feltételekre is (pl. gázüzemű gépkocsi időszakos vizsgálatához autógáz-biztonsági vizsgával rendelkező vizsgabiztos vezénylése szükséges).
9.5. Az NKH regionális igazgatósága a vizsgáló állomás működési sajátosságait is figyelembe véve, a vizsgáló állomás vezetőjével egyeztetve állapítja meg a vizsgabiztosok vezénylési rendjét.
9.6. A vezénylési rend kialakításánál biztosítani kell, hogy
a) a rendszeresen alkalmanként hat vagy annál több javított (a vizsgálat előtt átvizsgált és a szükséges karbantartási, javítási műveletek elvégzésével vizsgálatra, vagy a forgalomba helyezés céljából felkészített) járművet kiállító vizsgáló állomásra, vagy az időszakos vizsgálatra folyamatosan járműveket állító kijelölt vizsgáló állomásra a teljes vizsgáztatási időszakban vizsgabiztost vezényeljenek,
b) az a) pontban meghatározott járműmennyiséget el nem érő vizsgáló állomás esetében (a vizsgáló állomás által felajánlott egyéb vizsgaszervezési lehetőségek mérlegelésével) az NKH regionális igazgatósága dönt a vizsgabiztos vezényléséről,
c) az NKH regionális igazgatósága - saját vizsgáló állomásának működési idejében - köteles a vizsgáló állomásán a b) pont szerint helyszínen nem vizsgáztatott járművek részére közvetlen fogadási kapacitást fenntartani, és ennek terhére a gépjárműfenntartó által vizsgára előkészített járművek - lehetőség szerint soron kívüli - vizsgáztatását biztosítani.
9.7. A vezénylési rendet a vizsgáló állomás kijelölésében rögzíteni kell, amely indokolt esetben - a 7.5. pontban foglaltak szerint - módosítható.
9.8. A kijelölt vizsgáló állomás vezetője (megbízottja) a vizsga napja előtt legalább két munkanappal köteles értesíteni az NKH regionális igazgatóságát, ha a vizsgálatra állítani kívánt (tanúsított) járművek száma jelentősen eltér a vizsgáló állomás kijelölésében meghatározottól (az eltérés meghaladja a három járművet és az előzetesen vizsgálatra állítani tervezett járműmennyiség 10%-át).
9.9. Az NKH regionális igazgatósága a bejelentés alapján megvizsgálja a többlet (vagy csökkentett) vizsgáztatási igény kielégítésének lehetséges gazdaságos módjait (helyszíni többlet vizsgáztatás biztosítása, vagy más vizsgahelyen, illetőleg az NKH regionális igazgatósága vizsgáló állomásán történő vizsgára fogadás), és gondoskodik a gépjárműfenntartó részére is elfogadható vizsgaszervezésről (időpont, helyszín).
English