ABK Biztosítási Portál
5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 37/1989. (IV. 30.) MT rendeletben kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, az ipari miniszterrel, a kereskedelmi miniszterrel, továbbá a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya - a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Köztársaság területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki. A munkagépre a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.
(2) A rendelet hatálya a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járműre (a továbbiakban: külföldi jármű) annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.
(3)
(4) A trolibusz hatósági műszaki vizsgálatára külön rendelkezések az irányadók.
Fogalommeghatározások
2. § (1) A rendelet alkalmazásában
a) „jármű összeépítés”: a jármű egyedi vagy kis sorozatban történő előállítása, illetőleg fődarabokból, alkatrészekből történő összeszerelése, ha a hazai forgalomba helyezés céljából létrehozott járművek száma nem haladja meg az A. függelék 8. cikke, a B. függelék 2. cikke, illetőleg a C. függelék 9. cikke által hivatkozott rendelkezésekben meghatározott darabszámot, illetőleg az Α., Β. és C. függelék hatálya alá nem tartozó járműkategóriák esetében járműtípusonként évente legfeljebb 50 db;
b) „egyedi vagy kis sorozatú gyártás”: a járműnek vagy a járművek kis sorozatának a 9/A. §-ban meghatározott feltételek megtartásával végzett összeépítése, amennyiben az alkalmazott technológia és a gyártó által készített összeépítési dokumentáció teljeskörűen biztosítja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: MR.) foglalt feltételeknek megfelelő, azonos minőségű járművek gyártását.
(2) A rendelet alkalmazásában jármű átalakítása a már forgalomba helyezett jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban, az összeépítési engedélyben vagy a korábbi átalakítási engedélyben meghatározott adat, illetőleg közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi jellemző módosulását eredményezi, valamint a gépkocsi alvázának (az alváz szerepét betöltő, az alvázszámot viselő szerkezeti elemének) cseréje.
(3) Nem minősül átalakításnak
a) olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendelet (a továbbiakban: MR) előírja vagy megengedi;
b) a motor azonos típusú motorra történő cseréje;
c) a járműre engedélyezett cserefelépítmény felszerelése;
d) a járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése;
e) szabványos, illetőleg járműtípushoz rendszeresített vonószerkezet felszerelése, amennyiben a jármű egyébként vontatásra alkalmas;
f) a gyártómű által rendszeresített oldalkocsinak motorkerékpárra történő felszerelése, amennyiben a motorkerékpár oldalkocsi csatlakoztatására alkalmas;
g) a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a gépkocsira megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés felszerelése, amennyiben az megfelel MR.-ben foglalt követelményeknek;
h) a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága alkalmazási engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít.
(4) A rendelet alkalmazásában
a) „forgalomba helyezés”: a jármű első hazai forgalomba helyezése, amely a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg,
b) „gyártási év”: a jármű forgalomba helyezése során az NKH regionális igazgatósága, illetőleg a forgalmazó által az alvázszám alapján meghatározott naptári év, amely a jármű gyártási időpontjára utal. Az alvázszám alapján megállapítható gyártási évet megelőzően használatba vett jármű esetében a használatbavétel naptári éve tekintendő gyártási évnek,
c) „első használatba vétel”: a jármű - hazai vagy külföldi - első forgalomba helyezésének időpontja, illetőleg amennyiben ez nem állapítható meg, a gyártási év utolsó napja,
d) „új jármű”: az a jármű, amelynek a használatba vétele a c) pont szerint még nem történt meg,
e) „közösségi jármű”: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban (a továbbiakban: származási ország) nyilvántartásba vett, forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott jármű,
f) „integrált vizsgálat” a használt gépjármű és pótkocsi forgalomba helyezés előtti vizsgálata, illetőleg időszakos vizsgálata során elvégzett vizsgálat, amely kiterjed a jármű gyári azonosító jeleinek ellenőrzésére, valamint mindezek adattartalmának és a járműnyilvántartás adatainak összevetésére,
g) „jármű-honosítási eljárás”: a közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésére irányuló engedélyezési eljárás, amelyben az NKH regionális igazgatósága elismeri a jármű forgalomban tartására a származási országban megszerzett jogosultságot.
(5) A rendelet alkalmazásában pótalkatrész az az alkatrész, amelyet nem a gyártás (gyári szerelés) során építettek a járműbe.
(6) A rendelet alkalmazásában „gázüzemű jármű”: az MR. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott jármű.
(7) A rendelet alkalmazásában „járműtípus”: az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyeket ugyanaz a gyártó gyárt, ugyanolyan alvázuk van és gyártójuk a járműveket ugyanazzal a típusjellel látja el. E rendelet A., B. és C. Függelékei (a továbbiakban: Függelékek), valamint az MR. a járműtípusra további feltételeket határozhat meg. A járműkategória fogalmát az A. Függelékének A/2. számú melléklete és a B. Függelék 1. Cikke határozza meg. Egy járműtípus különböző jármű-változatokat és jármű-kiviteleket tartalmazhat.
(8) A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra - az a)-h) pontban foglalt eltéréssel, illetőleg kiegészítésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó. A rendelet alkalmazásában:
a) „traktor”: olyan jármű-kategória, amelybe a C. Függelék 2. cikkének j) pontjában meghatározott gépi meghajtású, kerekes vagy lánctalpas mezőgazdasági vagy erdészeti járművek tartoznak,
b) „munkagép”: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült,
ba) „mezőgazdasági erőgép”: a tervezési sebessége alapján lassú járműnek minősülő, vagy a 29. § (3) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazásával lassú járműnek minősített önjáró munkagép, amely kizárólag mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, és nem alkalmas közúti teherszállításra (ide nem értve a saját munkaeszközeit és adaptereit), valamint közúton pótkocsit nem vontat;
bb) „mezőgazdasági vontatmány”: olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely - a működéséhez szükséges eszközöket ide nem értve - teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági erőgéppel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatnak,
c) „üres tömeg”: a rendeltetésszerű használatra alkalmas jármű tömege, amely magába foglalja a jármű, annak alkatrészei és önálló műszaki egységei (ideértve a gyártó által biztosított világító és fényjelző berendezéseket is) tökéletes működését biztosító mennyiségű folyadékokat (pl. akkumulátorsav, hidraulikafolyadék, motorolaj) is, - az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömege azonban nem számít az „üres tömeg”-be,
d) „saját tömeg”: a jármű üres tömege, amelyhez hozzá kell adni az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömegét az üzemanyagtartálynak a gyártó által megadott kapacitása legalább 90%-áig feltöltve, valamint azokat a tartozékokat, amelyeket a gyártó a rendes működtetéshez szükséges eszközökön kívül a járműhöz adott (szerszámkészlet, csomagtartó, szélvédő, védőeszközök stb.),
e) „műszakilag megengedett össztömeg”: a gyártó által meghatározott tömeg, amelyet a jármű saját tömege és a járművön szállított személyek és áru tömege - együttesen - nem haladhat meg,
f) „műszakilag megengedett legnagyobb terhelés”: az a tömeg, amely a műszakilag megengedett össztömeg és a - 75 kg-mal figyelembe vett - menetkész tömeg különbözete,
g) „menetkész tömeg”: a jármű saját tömege, valamint - 75 kg-mal figyelembe véve - a vezető tömege,
h) „muzeális jellegű jármű”: a muzeális jellegre vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű.
(9) A rendelet alkalmazásában a gépkocsik és a pótkocsik a következő járműkategóriák egyikébe sorolhatóak:
a) „M1 járműkategória”: személygépkocsik,
b) „M2 járműkategória”: legfeljebb 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok,
c) „M3 járműkategória”: több, mint 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok,
d) „N1 járműkategória”: legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,
e) „N2 járműkategória”: több, mint 3,5 t, de legfeljebb 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,
f) „N3 járműkategória”: több, mint 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,
g) „O1 járműkategória”: legfeljebb 0,75 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik,
h) „O2 járműkategória”: több, mint 0,75 t, de legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ideértve),
i) „O3 járműkategória”: több, mint 3,5 t, de legfeljebb 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ide értve),
j) „O4 járműkategória”: több, mint 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik.
(10) A rendelet alkalmazásában járműsorozatnak kell tekinteni az - alvázszámaival egyedileg azonosított - azonos járműtípushoz tartozó
a) kis sorozatú gyártással létrehozott,
b) kifutó sorozatba tartozó, vagy
c) külföldről újként, meghatározott számban együttesen behozott
járműveket azzal a feltétellel, hogy összeépítésük, illetőleg forgalomba helyezésük engedélyezését egy kérelmező közös eljárásban kezdeményezi.
(11) A rendelet alkalmazásában „európai típusbizonyítvánnyal ellátott jármű”: az a jármű, amelynek típusára vonatkozóan az Európai Gazdasági Térség tagállamának jóváhagyó hatósága a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/156/EGK tanácsi irányelvet módosító, a Tanács 92/53/EGK irányelve, illetőleg e rendelet A. Függeléke alapján „EK típusjóváhagyó okmány”-t adott ki.
(12) A rendelet alkalmazásában „bontási információk”: azoknak az ismereteknek az összessége, amelyek biztosítják az elhasználódott jármű szakszerű, a hulladékkezelési szempontokat előnyben részesítő, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő szétszerelését, bontását, különös tekintettel a jármű gyártásakor felhasznált veszélyes anyagokra.
Típuskövetelmények
3. § (1) Nem szabad belföldi üzemben tartás céljából olyan járműtípust gyártani vagy külföldről behozni (a belföldi forgalom számára vámkezelni), illetőleg forgalomba helyezni, amely az MR-ben foglaltaknak nem felel meg.
(2) A járműtípushoz a típusbizonyítvány, a járműsorozathoz a sorozat forgalomba helyezési engedély, illetőleg a járműhöz az egyedi forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható meg, amennyiben a járműtípus megfelel az MR-ben meghatározott követelményeknek. A típusbizonyítványban, a sorozat forgalomba helyezési engedélyben és az egyedi forgalomba helyezési engedélyben meg kell határozni azt is, hogy a járműtípushoz vagy a járműsorozathoz tartozó járművek, illetőleg az a jármű, amelynek a forgalomba helyezését engedélyezték, milyen járműfajtaként vehetnek részt a közúti forgalomban.
(3) A jármű belföldi üzemben tartás céljára csak a (2) bekezdésben meghatározott típusbizonyítvány vagy forgalomba helyezési engedély alapján értékesíthető.
(4) A (2) és (3) bekezdésnek, valamint a 4-6. §-nak a rendelkezéseit alkalmazni kell a munkagépekre is, ha azok tervezési sebessége a 25 km/órát meghaladja.
(5) A jármű-honosítási eljárásban a járműtípus MR.-ben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét - külön vizsgálat nélkül - teljesítettnek kell tekinteni.
Típusbizonyítvány, forgalomba helyezési engedély
4. § (1) A típusbizonyítványt az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága típus-jóváhagyási eljárás keretében, típusvizsgálat alapján adja ki. A típusbizonyítvány kiadását írásban kell kérni. A típusbizonyítvány kiadásával kapcsolatos eljárásra - a (2)-(7) bekezdésben, valamint a 4/A-8. §-ban foglalt eltérésekkel - a Függelékek rendelkezései az irányadók.
(2) A típusbizonyítvány kiadása iránti kérelmet a járművet belföldön késztermékként kibocsátó gyártó, továbbá a külföldön gyártott jármű esetén az a belföldi forgalmazó (a továbbiakban: forgalmazó) nyújthat be, amely a járműtípus tekintetében:
a) a gyártótól vagy annak teljes jogú külföldi képviselőjétől a hazai kereskedelmi forgalmazásra képviseleti jogosultságot szerzett (vezérképviselet),
b) a személygépkocsi-típus esetében megfelel a kereskedelmi forgalmazásra külön jogszabályban megállapított feltételeknek,
c) rendelkezik a járműtípus azonosításához szükséges - a gyártó által rendelkezésre bocsátott - műszaki adatokkal,
d) típusbizonyítványban meghatározottak és a forgalmazott új állapotú jármű egyezőségét biztosítani tudja, és az egyezőséget megfelelőségi nyilatkozat kiállításával igazolja,
e) teljesíti a külön jogszabályban a hulladékká vált gépjármű gyártója számára előírt kötelezettségeket.
(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt követelmények teljesítését a kérelem benyújtásakor igazolni kell. A (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeket a forgalmazó vagy a gyártó, a típusra szakosodott kereskedőkkel (a továbbiakban: közreműködő kereskedők) kötött szerződés útján is teljesítheti. A közreműködő kereskedők címjegyzékét a típusbizonyítvány kiadására vonatkozó kérelemben, illetőleg annak kiegészítéseként kell bejelenteni az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának.
(4) A típusbizonyítványnak a gyártó által történő kérelmezésekor a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt követelményeket nem kell alkalmazni.
(5) A típusbizonyítvány a kiadásának feltételéül a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: MR.) meghatározott követelmények teljesítéséig érvényes, azonban a mezőgazdasági vontatóra és pótkocsijára, a lassú járműre és pótkocsijára, valamint a munkagépre kiadott típusbizonyítvány a kiadásától számított legfeljebb 3 évig érvényes. Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a típusbizonyítvány kiadásakor, illetőleg - az MR.-ben foglalt követelmények megváltozása esetén - utólag az érvényességi időtartamot korlátozhatja.
(6) A típusbizonyítvány érvényességének időtartama alatt, valamint az érvényességének korlátozását eredményező jogszabályi változások kihirdetése előtt kereskedelmi szerződésben lekötött járművek tekintetében a típusbizonyítvány az érvényessége megszűnését követő további hat hónapig - a (2) bekezdésben meghatározott kérelmező (a továbbiakban: a típusbizonyítvány jogosítottja) részére - a járműtípushoz tartozó járművekre vonatkozó általános forgalomba helyezési engedélynek minősül.
(7) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága ellenőrzi a (2)-(4) bekezdésekben foglalt feltételek meglétét. Ha az ellenőrzés során hiányosságot állapít meg, a korábban kiadott típusbizonyítványok érvényességét felfüggeszti vagy megszünteti, illetőleg újabb típusbizonyítványt nem ad ki. Az ellenőrzéshez az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága indokolt esetben - a típusbizonyítvány kérelmezője, illetőleg jogosítottja költségére - szakértőt vehet igénybe.
(8) A jármű egyedi behozatala esetén - díj ellenében, kérelemre - az NKH regionális igazgatósága hat hónapig érvényes egyedi forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadásakor ellenőrizni kell, hogy a jármű megfelel-e az MR. 5-8. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 16. § (1)-(2) bekezdésében, 17., 21. §-ában, 30. § (1), (3)-(12) és (16)-(20) bekezdésében, 32. § (2)-(6) és (8) bekezdésében, 34., 36/A., 38., 40., 42., 44., 46., 48., 50., 52., 55., 57., 59., 61., 63., 65., 69., 71., 75. §-ában, 81. § (1) és (4)-(12) bekezdésében, 93/A. és 93/B. §-ában foglaltaknak, továbbá az MR. 1. számú mellékletében meghatározott jóváhagyási kötelezettségeknek. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése során ellenőrzendő környezetvédelmi rendelkezések köréről a gazdasági és közlekedési miniszter - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel együttesen - külön jogszabályban eltérően rendelkezhet.
(9) Járműsorozat forgalomba helyezésének engedélyezésére irányuló kérelemre az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága - a járművek alvázszámait is tartalmazó - sorozat forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az (1) és az (5)-(7) bekezdések rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a sorozat forgalomba helyezési engedélyre is.
(10) Az egyedi vagy sorozat forgalomba helyezési engedély kiadására irányuló eljárásban - a kérelmező költségére - külső szakértő vehető igénybe.
(11) Az Európai Közösségek tagállamának illetékes hatósága által valamely járműtípusra kiadott „EK típusjóváhagyó okmány” alapján az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a gyártó, illetőleg a forgalmazó kérelmére - típusvizsgálat nélkül - típusbizonyítványt ad ki. A típusbizonyítványban, továbbá a „Megfelelőségi tanúsítvány”-on, valamint a „Műszaki Adatlap”-on alkalmazott „EK típusjóváhagyás-szám” számozási rendszerét a 11. számú melléklet tartalmazza.
(12) Az általános, valamint a sorozat forgalomba helyezési engedéllyel rendelkező M1 és N1 kategóriájú jármű gyártója, valamint forgalmazója a bontási információt - kézikönyvek vagy elektronikus média útján (CD-ROM, on-line szolgáltatások) a forgalmazás megkezdését követő hat hónapon belül - köteles biztosítani a külön jogszabályban meghatározott regisztrált bontó-hulladékkezelők részére. E kötelezettség elmulasztása esetén az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a jármű típusára kiadott típusbizonyítvány, illetőleg sorozat forgalomba helyezési engedély érvényességét megszünteti.
(13) Közösségi járműre az egyedi forgalomba helyezési engedélyt a (8) bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzése nélkül, a jármű forgalomban tartására vonatkozóan a származási országban megszerzett jogosultság igazolása mellett, a 4/C. §-ban meghatározott jármű-honosítási eljárásban kell kiadni.
(14)
4/A. § (1) Az M1, valamint az N1 kategóriába tartozó gépkocsi típushoz kiadott típusbizonyítványban, illetőleg az új gépkocsi forgalomba helyezési engedélyében az MR. A. Függelék A/39. melléklete szerint meg kell határozni a CO2-kibocsátás értékét.
(2) A forgalomba helyezett új személygépkocsikra vonatkozóan a 9. számú mellékletben meghatározott CO2 kibocsátási adatgyűjtésről:
a) típusbizonyítvány alapján történő forgalomba helyezés esetében - a forgalmazó (közreműködő kereskedő) által kiadott Megfelelőségi nyilatkozatok adatai alapján - az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága,
b) a sorozat forgalomba helyezési engedéllyel történő forgalomba helyezés esetében - az engedély adatai alapján - az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága,
c) az egyedi forgalomba helyezési engedéllyel történő forgalomba helyezés esetében az NKH engedélyező regionális igazgatósága
gondoskodik.
(3) Az új személygépkocsikról az a)-c) pont szerint gyűjtött CO2 kibocsátási adatokat a naptári negyedév végén összesíteni kell és az összesített adatokat a negyedévet követő hónap 15. napjáig az NKH Központi Hivatalának meg kell küldeni.
(4) A CO2 kibocsátás adatgyűjtésének részletes szabályait, az adatrögzítés és adatellenőrzés eljárását, valamint az adatátadás módját az NKH Központi Hivatala határozza meg.
(5) A forgalomba helyezett új személygépkocsik összesített CO2 kibocsátási adatairól az NKH Központi Hivatala a naptári évet követően április hónap 1. napjáig értesíti az Európai Parlament és a Tanács illetékes bizottságát.
Típusvizsgálat, típusvizsgálói jegyzék
4/B. § (1) A járműtípus típusvizsgálatát az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által meghatározott tartalommal, a típusbizonyítvány kérelmezőjének költségére, a kérelmező által rendelkezésre bocsátott dokumentumok figyelembevételével az NKH Központi Hivatala Műszaki Minősítő Állomása, vagy az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által típusvizsgálói jegyzékbe felvett szakértői intézmény (a továbbiakban: típusvizsgáló) végzi.
(2) A típusvizsgálói jegyzékbe - kérelem alapján - az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága azt a szakértői intézményt veszi fel, amely rendelkezik az MR-ben meghatározott követelményeknek való megfelelőség megállapításához szükséges:
a) megfelelő szakmai felkészültségű vizsgáló személyzettel,
b) vizsgáló berendezésekkel,
c) vizsgálati előírásokkal (pl. ENSZ-EGB jóváhagyási előírás, Európai Közösségi jogszabályok, vonatkozó szabványok).
(3) A típusvizsgálói jegyzékbe történő felvételhez szükséges feltételek meglétét az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága ellenőrzi. A feltételek hiánya esetén az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a típusvizsgálót a típusvizsgálói jegyzékből törli.
(4) Amennyiben a típusvizsgáló a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket csak meghatározott járműkategória vonatkozásában teljesíti, akkor a vizsgálati jogosultság a típusvizsgálói jegyzékben járműkategóriára korlátozható.
(5) A típusbizonyítvány kérelmezője köteles egy - a járműtípushoz tartozó, vizsgálatra alkalmas állapotú - járművet díjmentesen
a) a típusvizsgálat elvégzéséhez a típusvizsgáló rendelkezésére bocsátani, valamint
b) a járműtípus konstrukciós adatainak részletes megismertetése céljából az NKH Központi Hivatala Műszaki Minősítő Állomáson bemutatni.
(6) Abban az esetben, ha az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a járműtípus több változatára egy típusbizonyítványt ad ki, akkor elengedő a típusváltozatok közül egynek a rendelkezésre bocsátása, illetőleg a bemutatása.
A közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezése (jármű-honosítási eljárás)
4/C. § (1) A közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezését az NKH-nak a tulajdonos lakóhelye (székhelye) szerinti regionális igazgatósága kérelemre, a származási országban kiadott okmányok bemutatása és a jármű szemléje alapján jármű-honosítási eljárás alkalmazásával végzi. A jármű-honosítási eljárásra - a (2)-(8) bekezdésben foglalt eltéréssel - az egyedi forgalomba helyezési engedélyezési eljárás e rendeletben meghatározott szabályait kell alkalmazni.
(2) A jármű-honosítási eljárás alkalmazásának feltétele, hogy a jármű tulajdonosa rendelkezzen a származási ország illetékes hatósága által kiadott okmányokkal (eredeti, vagy a kibocsátó hatóság által hitelesített másolattal), amelyek igazolják:
a) a jármű tulajdonjogát (beleértve az üzemben tartás jogát is), valamint
b) a forgalomban való részvétel jogosultságát (ideértve a származási országban alkalmazott közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi ellenőrzési rendszer szerinti okmányokat és azok érvényességét is).
(3) A (2) bekezdés a) pontjában szereplő, nem magyar nyelven kiállított okmány esetében annak magyar nyelvű fordítását is csatolni kell a jármű-honosítási eljárásban.
(4) A jármű-honosítási eljárásban a jármű nyilvántartásba vételéhez szükséges, valamint a regisztrációs adóról szóló törvényben meghatározott további adatait a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okmányok figyelembevételével kell megállapítani.
(5) A jármű-honosítási eljárásban végzett szemle során integrált vizsgálattal kell ellenőrizni a jármű azonosító adatait, valamint a (2) bekezdésben említett okmányait, továbbá meg kell állapítani és elektronikusan rögzíteni a jármű nyilvántartásba vételéhez szükséges - az 1. számú mellékletben foglalt „Műszaki adatlap”-on meghatározott - adatokat. A „Műszaki adatlap” „45. Záradékok” rovatában fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett, a jármű-honosítási eljárás alapjául szolgáló okmányok azonosítóit is.
(6) A nyilvántartásba vételhez szükséges típusjellemző adatokat az EK típusjóváhagyással rendelkező járműtípus esetén a járműhöz a gyártó által kiadott „Megfelelőségi nyilatkozat” alapján, az EK típusjóváhagyással nem rendelkező közösségi jármű esetén a származási ország illetékes hatósága által kiadott forgalmi engedély alapján kell megállapítani.
(7) A jármű tulajdonosának kérelmére az eredményes jármű-honosítási eljárás alapján az elektronikusan rögzített adatoknak az eljárásra jogosult hatóság részére történő átadásával kezdeményezhető a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételi eljárás.
(8) A jármű-honosítási eljárás keretében végzett szemlén kívül a 10. §-ban meghatározott forgalomba helyezés előtti vizsgálatot abban az esetben kell elvégezni, ha
a) a származási országban kiadott forgalmi engedély érvényességi idejét meghaladó érvényességi idő megállapítása érdekében a tulajdonos ezt kéri, valamint
b) a szemle során alapos gyanúja merül fel annak, hogy a jármű
ba) nem üzemképes, vagy
bb) a közlekedés biztonságát veszélyezteti, illetve a környezetet súlyosan szennyezi.
E vizsgálat során a már forgalomba helyezett járművek üzemben tartásához az MR.-ben meghatározott közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelmények teljesülését kell ellenőrizni.
(9) A jármű-honosítási eljáráshoz kapcsolódóan a gépkocsihoz ki kell adni a környezetvédelmi igazolólapot, ha
a) a gépkocsi rendelkezik a környezetvédelmi megfelelőségről a származási országban kiállított okmánnyal, vagy
b) a jármű-honosítási eljárás keretében elvégzett vizsgálat alapján a jármű környezetvédelmi szempontból megfelelő.
(10) A jármű-honosítási eljárásban kiadott „Műszaki adatlap”-on a következő időszakos vizsgálat határidejét a származási országban kiadott forgalmi engedély érvényességi idejével megegyezően kell meghatározni.
Gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija típusvizsgálata
5. § (1) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija típusvizsgálatának ki kell terjednie
a) a járműtípus azonosításához szükséges adatok megállapítására;
b) annak ellenőrzésére, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek, továbbá
c)
(2)
Lassú jármű és pótkocsija típusvizsgálata
6. § (1) Típusvizsgálat és típusbizonyítvány szükséges
a) a közúti személy- vagy teherszállításra, valamint a közúton pótkocsi vontatására készült lassú jármű, továbbá
b) a lassú jármű közúti teherszállításra készült pótkocsija
tekintetében.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából nem minősül
a) személyszállításra készült lassú járműnek az a jármű, amelyen a vezető ülésén kívül csak egy ülőhely van,
b) teherszállításra vagy pótkocsi vontatására készült lassú járműnek az a jármű, amely csak a rendeltetésszerű használatához szükséges eszközök, illetőleg berendezések szállítására, vontatására készült.
(3) Nem szükséges típusbizonyítvány az MR. 118. §-ában meghatározott lassú jármű (kerti traktor) forgalomba helyezéséhez.
(4) A lassú jármű típusvizsgálatára az 5. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Segédmotoros kerékpár típusvizsgálata
7. § A segédmotoros kerékpár típusvizsgálatára az 5. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Típusbizonyítvány érvényességének meghosszabbítása, újabb típusbizonyítvány kiadása
8. § (1) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága kérelemre a típusbizonyítvány érvényességi idejét meghosszabbítja, amennyiben a járműtípusnak a típusbizonyítványban meghatározott műszaki jellemzőit a gyártó a típusbizonyítvány kiadása óta nem változtatta meg, és a járműtípus továbbra is megfelel az MR-ben meghatározott előírásoknak. A típusbizonyítvány érvényességi idejének meghosszabbításakor a 4. § (5) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.
(2) Újabb típusbizonyítvány kiadását kell kérni, ha a gyártó a járműtípuson a típusbizonyítványban meghatározott adatot vagy közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi munkavédelmi jellemzőit érintő változtatást hajt végre. Az újabb típusbizonyítvány kiadása során a típusvizsgálatot csak a változtatás által indokolt terjedelemben kell elvégezni.
Összeépítés
9. § (1) A jármű összeépítése esetén - a 9/A. §-ban meghatározott egyedi és kis sorozatú gyártás esetét kivéve - az NKH regionális igazgatósága - díj ellenében, kérelemre - egy naptári évig érvényes összeépítési engedélyt ad ki. Az összeépítési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben felsoroltak közül az elbíráláshoz szükséges, a Magyar Mérnöki Kamara által vezetett szakértői névjegyzékbe a járműtervezés műszaki szakterületén bejegyzett szakértő által ellenjegyzett műszaki dokumentációt.
(2) Az összeépítési engedély - a (3)-(6) bekezdésekben meghatározott követelmények betartásával - abban az esetben adható ki, ha a létrehozni kívánt jármű megfelel az egyedi forgalomba helyezés engedélyezésére vonatkozóan a 4. §-ban meghatározott feltételeknek. Az összeépítési engedélyben az NKH regionális igazgatósága feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését - az engedélyben meghatározott esetekben - az NKH regionális igazgatósága az engedély záradékolásával igazolja.
(3) Jármű összeépítéssel történő létrehozása kizárólag az a)-e) pontokban meghatározott esetekben engedélyezhető.
a) az egyedi vagy kis sorozatú gyártásra a 9/A. §-ban meghatározott feltételek szerint,
b) különleges - a közúti áruszállításra nem alkalmas - egyedi rendeltetésű, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó lassú jármű (munkagép),
c) legfeljebb 1500 kg megengedett legnagyobb össztömegű fék nélküli vagy ráfutófékes pótkocsi,
d) a 19/A. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő muzeális jellegű jármű, továbbá
e) sportegyesület vagy igazolt versenyző tulajdonában lévő, kizárólag versenyzési célra készülő, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) sportszabályainak megfelelő, „feljavított túrakocsi” és „feljavított terepjáró kocsi” osztályba sorolt gépkocsi, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség Technikai Bizottságának szakvéleménye alapján.
(4) Nem kell előzetes hatósági (összeépítési) engedély a közúton személy- vagy teherszállítást nem végző, pótkocsit nem vontató lassú járműnek és az MR. 118. §-ában említett lassú járműnek, valamint a lassú jármű teherszállítást nem végző pótkocsijának az összeépítéséhez.
(5) Jármű összeépítéséhez, új, felújított, javított, illetőleg bontás során kinyert és javítás nélkül beépíthetőnek minősített alkatrészek használhatók. Ezekre az alkatrészekre - a gyári új alkatrészek kivételével - a pótalkatrészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(6) Lassú jármű összeépítés útján nem készülhet gépkocsialváz vagy karosszéria felhasználásával.
(7) Az összeépített járművet forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni az NKH regionális igazgatóságának. Az összeépített jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálata során az érvényes összeépítési engedély egyedi forgalomba helyezési engedélynek minősül. Ha az NKH regionális igazgatósága az összeépítésre feltételt állapított meg, a feltétel teljesítését is igazolni kell.
Egyedi és kis sorozatú gyártás
9/A. § (1) Az egyedi és kis sorozatú gyártás (a továbbiakban együtt: kis sorozatú gyártás) útján létrehozott járművekre az előzetes összeépítési engedélyt - díj ellenében, kérelemre - az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága adja ki.
(2) Kis sorozatú gyártással
a) a járműtípus sorozatgyártásának előkészítéseként (prototípus, „null-széria”),
b) a többlépcsős gyártás befejezéseként teljes jármű, illetőleg
c) a gyártó által előkészített és az összeépítő részére átadott dokumentáció és technológia alkalmazásával - e célra készült egyedi karosszéria (alváz) felhasználásával - kialakított egyedi jármű (ún. „kit-car”)
hozható létre.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott járművet kis sorozatú gyártással közúti járműgyártó tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet hozhat létre.
(4) Kis sorozatú gyártás esetén az előzetes összeépítési engedélyt - a 9. § (1) bekezdésben meghatározott eljárás alkalmazásával és feltételek esetén, a létrehozott járművek számának megfelelően az összeépítés engedélyezésére külön jogszabályban járművenként meghatározott díj ellenében - az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága abban az esetben adja ki, ha
a) a gyártási dokumentáció alapján valószínűsíthetően a jármű kielégíti az MR.-ben meghatározott követelményeket, valamint
b) a gyártó biztosítja a prototípus elkészült mintadarabja esetében, valamint a gyártás meghatározott szakaszaiban a hatósági ellenőrzés feltételeit.
(5) Α (4) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott vizsgálatokhoz az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a kérelmező költségére szakértőt vehet igénybe.
(6) A kis sorozatú gyártás engedélyezésekor a rendelet Függelékeinek a kis sorozatú gyártásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
(7) A kis sorozatú gyártással létrehozott járművekre kiadott sorozat összeépítési engedély a kiadásától számított egy évig érvényes. Az érvényes sorozat összeépítési engedély sorozat forgalomba helyezési engedélynek minősül.
Forgalomba helyezés előtti vizsgálat
10. § (1) A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, valamint ezek pótkocsiját - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a belföldi forgalomba helyezés előtt az NKH regionális igazgatóságánál forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni.
(2) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését - általános, sorozat, illetőleg egyedi forgalomba helyezési engedély alapján - az NKH regionális igazgatóságától kell kérni. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése és a forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzése összevontan, egy eljárásban is lefolytatható. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzésére kitűzött időpontra szóló értesítés a telephelyről a vizsgálat helyére, illetőleg onnan a telephelyre való közlekedéshez egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt helyettesíti.
(3) A gyártó, a forgalmazó, a javító vagy az üzemeltető kérelmére az NKH regionális igazgatósága - a vizsgálati feltételek megléte esetében - a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti.
(4) Nem kell forgalomba helyezés előtti vizsgálatra bemutatni azt a forgalmazó által értékesített járművet, amelynek típusára vonatkozóan az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a Függelékek alkalmazásával lefolytatott típusjóváhagyási eljárásban Megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezést engedélyezett. A forgalomba helyezés előtti megvizsgálás alól történő mentesítés feltételeként meghatározott követelmények teljesítését az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága ellenőrzi.
(5) Az általános forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a típusbizonyítvány adataival való egyezést, továbbá - az MR 5-8., 17., 19., 21. §-okban foglaltak kivételével - az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni.
(6) A sorozat és az egyedi forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a forgalomba helyezési engedélyben, illetőleg az összeépítési engedélyben foglalt adatokkal való egyezést, az azokban foglalt feltételek teljesítését, továbbá - az MR 5-8., 17., 19., 21. §-aiban foglaltak kivételével - az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni.
(7) A használt gépjármű és pótkocsi forgalomba helyezés előtti vizsgálata során integrált vizsgálatot is kell végezni.
(8) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során az NKH regionális igazgatósága nevében kijelölt hatósági jármű-műszaki vizsgabiztos (a továbbiakban: vizsgabiztos) jár el. A vizsgabiztosra vonatkozó követelményeket a 12/A. § határozza meg.
(9) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat technológiáját, a tárgyi feltételeket és az ügyrendet az 5. számú melléklet tartalmazza.
(10) Az érvényes típusbizonyítvány jogosítottja, illetőleg az általa a 4. § (3) bekezdése szerint bejelentett közreműködő kereskedő az NKH regionális igazgatóságánál bejelentheti azokat a telephelyeit, amelyeken a 6. számú mellékletben meghatározottak szerint az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat tartalmára, a vizsgálatot végző személyre, valamint az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat alapján adott nyilatkozat (a továbbiakban: tanúsítvány) tartalmára, formájára, kezelésének és nyilvántartásának módjára vonatkozó követelményeket teljesíti.
(11) A vizsgabiztos a (10) bekezdésben foglaltak szerint bejelentett telephelyen végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során - az (5) bekezdésben foglalt üzemeltetési műszaki feltételek megtartása tekintetében - elfogadhatja a tanúsítványt.
(12) A vizsgabiztos a forgalomba helyezés előtti vizsgálat során ellenőrzi a (10) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését is. Ha az ellenőrzés hiányosságot állapít meg, akkor az NKH regionális igazgatósága a (11) bekezdésben foglaltak szerinti forgalomba helyezés előtti vizsgálat végzését megtagadja, illetőleg a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeire vonatkozó külön jogszabály szerint jár el.
(13) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősített M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsi esetében meg kell állapítani, hogy a gépkocsi a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény hatálya alá tartozik-e. E megállapítással szemben lefolytatott jogorvoslati eljárásba be kell vonni a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetét is.
Forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredményén alapuló intézkedések
11. § (1) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősül, illetve a 10. § (4) bekezdésben meghatározott esetben ki kell adni az 1. számú mellékletben meghatározott „Műszaki adatlapot”, amely tartalmazza:
a) a jármű forgalomba helyezéséhez szükséges műszaki adatokat,
b) a jármű közlekedésbiztonsági megfelelőségének igazolását, valamint
c) a forgalmi engedély érvényességi idejeként a következő időszakos vizsgálat határidejét.
(2) A „Műszaki adatlap” a jármű forgalomba helyezéséhez a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot követő 90 napig használható fel.
(3) Az időszakos vizsgálat határidejét új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számított
a) az autóbusznál, a b) pont alá be nem sorolt 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsinál és pótkocsinál, valamint a személytaxinál és a személymentő gépkocsinál egy évben,
b) a motorkerékpárnál, a mezőgazdasági vontatónál, a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsinál, a „méhesházas” különleges felépítményű gépkocsi és pótkocsi, továbbá a motorkerékpár, a személygépkocsi és a mezőgazdasági vontató pótkocsijánál
ba) új jármű esetében négy évben,
bb) használt jármű esetében az első használatba vétel évét követő három naptári éven belül három évben, 3 naptári éven túl két évben,
c) a közforgalmú személyszállításra használt vagy megkülönböztető jelzések használatára jogosult járműnél egy évben,
d) a nemzetközi forgalomban használt autóbusznál a külön jogszabályban meghatározott feltételek meg nem tartása esetén fél évben, egyéb esetben egy évben,
e) minden egyéb járműnél a jármű első használatba vételének évét követő
ea) 4 naptári éven belül két évben,
eb) 4 naptári éven túl egy évben
kell meghatározni. A jármű műszaki állapota alapján az a)-e) pontokban foglaltaknál rövidebb határidő is megállapítható.
(4) Ha az (1) bekezdésben említett jármű a forgalomba helyezés előtti, vagy az időszakos vizsgálat időpontját követően hatályba lépő - az MR.-ben meghatározott - üzemeltetési műszaki feltételnek nem felel meg, akkor a következő időszakos vizsgálat határidejeként az MR.-ben meghatározott új követelmény hatálybalépési időpontját kell megállapítani.
(5) Ha a járműnek a típusbizonyítványban rögzített vagy a forgalomba helyezés előtti vizsgálata során megállapított tulajdonságai indokolják, a forgalomban való részvételt az NKH Központi Hivatala által meghatározott szempontok szerint korlátozni kell, illetőleg külön feltételekhez kell kötni. A korlátozást, illetőleg a feltételeket a jármű forgalmi engedélyében fel kell tüntetni.
(6) A forgalomban való részvétel korlátozása, és az (5) bekezdés alapján megállapított feltételek kiterjedhetnek különösen:
a) a 3. § (2) bekezdésének alkalmazása során a külön jogszabályban meghatározott járműfajta megállapítására,
b) a jármű megengedett legnagyobb sebességének korlátozására, vagy
c) a jármű vezetéséhez a külön jogszabályban meghatározottól eltérő vezetői engedély-kategória előírására.
Időszakos vizsgálat
12. § (1) Az NKH regionális igazgatósága a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, valamint ezek pótkocsijai forgalmi engedélyének érvényességi határidejét időszakos vizsgálat alapján hosszabbítja meg. Az időszakos vizsgálat nem érinti a jármű üzemben tartójának jogszabályban meghatározott - a forgalomban tartott járműve műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelőségéért fennálló - felelősségét.
(2)-(4)
(5) Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidején belül kérték, de a vizsgálatot az érvényességi határidő lejárta utáni időpontra tűzték ki, a vizsganapról szóló értesítés a forgalmi engedély érvényességét a közölt vizsgaidőpontig meghosszabbítja. Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidejének lejárta után kérték, az értesítés a vizsgahelyre történő közlekedéshez egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt helyettesít.
(6) Az időszakos vizsgálaton az MR. 5-8., 17., 19., 21. §-ai kivételével az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását, továbbá a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokat érintő változtatásokat, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az ezekre vonatkozó külön feltételek teljesítését kell ellenőrizni.
(7) Időszakos vizsgálaton kell bemutatni az NKH regionális igazgatóságánál a 2. § (3) bekezdésének e), f), g) és h) pontjában említett járműveket. Az időszakos vizsgálaton az MR. üzemeltetési műszaki feltételeit - kivéve az 5-8., 19. §-ait - és az MR. megfelelő további műszaki feltételeit is ellenőrizni kell.
(8) Időszakos vizsgálat céljából be kell mutatni az NKH regionális igazgatóságánál azt a járművet is, amelynek forgalmi engedélyét és jelzését visszavonták,
a) az új engedély és jelzés kiadása előtt,
b) a korábbi engedély és jelzés visszaadása előtt, ha azokat
- a jármű nem megfelelő műszaki állapota miatt vonták vissza,
- egyéb okból vonták vissza, és az engedély érvényességi határideje lejárt.
(9)
(10)
(11) Az időszakos vizsgálatot az NKH regionális igazgatósága vizsgáló állomásán vagy a 12/B. §-ban meghatározott feltételek alapján vizsgáló állomásként kijelölt gépjárműfenntartó szervezet telephelyén (a továbbiakban: kijelölt vizsgáló állomás) az NKH regionális igazgatósága nevében a vizsgabiztos végzi. Egyéb gépjárműfenntartó szervezet vagy az üzemeltető kérelmére az NKH regionális igazgatósága - a vizsgálathoz szükséges tárgyi feltételek megléte esetében - az időszakos vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti.
(12) Az időszakos vizsgálat technológiáját, a tárgyi feltételeket és az ügyrendet az 5. számú melléklet tartalmazza.
(13) A vizsgabiztos a kijelölt vizsgáló állomáson végzett időszakos vizsgálat során az előzetesen elvégzett gépjárműfenntartói vizsgálat eredményéről kiállított tanúsítványt - az általa ellenőrzendő feltételek teljesítéseként - elfogadhatja. A tanúsítvány tartalmáért a kijelölt vizsgáló állomás, valamint a tanúsítvány kiállítója egyetemlegesen felel.
(14) Az időszakos vizsgálat során a vizsgabiztos - a (15) bekezdésben meghatározott kivétellel - a gépjármű és a pótkocsi azonosító adatainak ellenőrzését az 5. számú mellékletben meghatározott technológia alkalmazásával integrált vizsgálat keretében végzi.
(15) Az integrált vizsgálat mellőzésével - a járműazonosítók szemrevételes ellenőrzése mellett - végezhető az időszakos vizsgálat, ha a vizsgált járművön már végeztek előzetes eredetiségvizsgálatot, illetőleg integrált vizsgálatot. Az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténte a következő módokon igazolható:
a) a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala által kiállított, az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozattal vagy hatósági bizonyítvánnyal,
b) a járműhöz kiállított - az előzetes eredetiségvizsgálat mellőzésével történt kiadásra vonatkozó záradékot nem tartalmazó - törzskönyvvel,
c) a forgalmi engedélybe bejegyzett 1998. január 1. napját követő forgalomba helyezési időpont bejegyzéssel, illetőleg
d) a forgalmi engedélybe bejegyzett 1999. július 12. napját követően tulajdonjog megszerzési időponttal.
(16) A (14) bekezdésben meghatározott integrált vizsgálati kötelezettség hatálya alá tartozó jármű időszakos műszaki vizsgálata csak olyan vizsgáló állomáson végezhető el, ahol biztosított az integrált vizsgálat 5. számú mellékletben meghatározott technológiája.
(17) Az integrált vizsgálat eredményét az időszakos vizsgálatról kiadott határozat tartalmazza.
A vizsgabiztosokra vonatkozó feltételek
12/A. § (1) Az NKH Központi Hivatala a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő vizsgabiztost - kérelmére - névjegyzékbe (a továbbiakban: vizsgabiztosi névjegyzék) veszi. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat elvégzésére az NKH regionális igazgatósága a vizsgabiztosi névjegyzékből jelöl ki vizsgabiztost, aki az NKH regionális igazgatósága megbízása alapján hatósági személyként jár el.
(2) A névjegyzékbe felvett vizsgabiztosokra vonatkozóan
a) a személyi alkalmassági (szakmai, megbízhatósági) feltételeket,
b) a képzésük, a továbbképzésük és a vizsgáztatásuk rendjére vonatkozó feltételeket,
c) a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatra történő kijelölésre vonatkozó feltételeket, valamint
d) a vizsgabiztosi névjegyzékből törlés indokait
a 7. számú melléklet tartalmazza.
A kijelölt vizsgáló állomásra vonatkozó feltételek
12/B. § (1) Az NKH regionális igazgatóságai - a (4) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő gépjárműfenntartó szervezetek közül, nyilvános pályázatra benyújtott kérelem alapján az időszakos vizsgálati igények, valamint a járműállomány területi eloszlása figyelembevételével - jelölik ki a vizsgáló állomásokat (kijelölt vizsgáló állomás hálózat).
(2) Az NKH regionális igazgatóságai által a helyi vizsgáló állomás hálózat bővítésére kiírt pályázatnak - a (4) bekezdésben meghatározott feltételeken túl - tartalmaznia kell a vizsgálandó járműkör (járműkategória, területi elhelyezkedés), valamint a szükségesnek tartott vizsgálati teljesítményigények meghatározását is.
(3) A pályázatból öt évre ki kell zárni azt a gépjárműfenntartó szervezetet, amelynek az NKH regionális igazgatósága a 12. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott jogosultságát visszavonta, illetőleg a vizsgáló állomássá való korábbi kijelölését az (5) bekezdés c) pontja alapján felfüggesztette, vagy visszavonta.
(4) Vizsgáló állomásként az a gépjárműfenntartó szervezet jelölhető ki, amely vállalja, hogy
a) a pályázatban meghatározott időtartamban és járműkategóriára (járműtípusra) vonatkozóan folyamatosan végez közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi diagnosztikai átvizsgálást,
b) az időszakos vizsgálatok elvégzéséhez - az (5) bekezdés a) pontja szerint - az előírt feltételeket biztosítja,
c) a vizsgáló állomáson az NKH regionális igazgatósága részére ellátja az időszakos vizsgálatok elvégzéséhez szükséges helyi szervezési feladatokat, valamint
d) az időszakos vizsgálatra állított járművön - a jármű üzemben tartójának kérelmére és költségére, az (5) bekezdés b) pontja szerinti - előzetes gépjárműfenntartói vizsgálatot végez és arról tanúsítványt állít ki, amelyet az időszakos vizsgálathoz a vizsgabiztos rendelkezésére bocsát,
e) az a) pont szerinti tevékenységét az ISO 9000 szabványsorozat szerint tanúsított és az NKH Központi Hivatala által elfogadott minőségbiztosítási rendszer alkalmazásával végzi,
f) a vizsgáztatási időszakban teljes körűen biztosítja az NKH regionális igazgatósága által kijelölt vizsgabiztos számára az időszakos vizsgálathoz előírt valamennyi tárgyi és technológiai feltételt, valamint a vizsgabiztos kizárólagos irányítása mellett az időszakos vizsgálat jogszabály szerinti lebonyolításában vele együttműködő személyzetet.
(5) Az időszakos vizsgálatok elvégzéséhez
a) az előírt tárgyi feltételeket, a technológiát (egységes járművizsgálati technológia) és az ügyrendet az 5. számú melléket,
b) az elfogadható előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat tartalmára és a vizsgálatot végző személyre, valamint a tanúsítvány tartalmára, formájára, kezelésének és nyilvántartásának módjára vonatkozó követelményeket a 6. számú melléklet,
c) a gépjárműfenntartó szervezet kijelölésre vonatkozó pályázati feltételeket, a kijelölt vizsgáló állomás ellenőrzésének módját, valamint a vizsgáló állomás kijelölése felfüggesztésének és visszavonásának indokait a 8. számú melléklet
tartalmazza.
(6) A kijelölt vizsgáló állomáson végzett időszakos vizsgálat során az NKH regionális igazgatósága ellenőrzi a gépjárműfenntartó szervezetre vonatkozóan a (4)-(5) bekezdésekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott előírások teljesítését. Ha az ellenőrzés hiányosságot állapít meg, az NKH regionális igazgatósága - az (5) bekezdés c) pontja szerint - a vizsgáló állomás kijelölését felfüggeszti, indokolt esetben a kijelölést visszavonja.
Az időszakos vizsgálat eredményén alapuló intézkedések
13. § (1) Ha a vizsgabiztos megállapítja, hogy a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel, akkor a forgalmi engedély érvényességi határidejét a 11. §-ban foglaltak szerint meghosszabbítja, a külön jogszabályban meghatározott érvényesítő címkét kiadja, ennek sorszámát a forgalmi engedélyben rögzíti, és a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalát (Nyilvántartó) értesíti.
(2) Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek nem felel meg, a vizsgabiztos
a) a forgalmi engedély érvényességi idejét nem hosszabbítja meg,
b) a forgalmi engedélyben feltüntetett érvényességi határidőt lerövidíti, vagy
c) a forgalmi engedélyt - ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár - az NKH regionális igazgatósága nevében érvényteleníti, és a rendszámtábláról az érvényesítő címkét eltávolítja.
(3) Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel, azonban
a) forgalmi engedéllyel nem rendelkezik, illetőleg
b) a forgalmi engedély adataitól a tényleges adatai eltérnek, vagy
c) a külön jogszabály szerint vagy egyéb okból a forgalmi engedély cseréje szükséges,
a jármű adatait, valamint a következő időszakos vizsgálat határidejét tartalmazó „Műszaki adatlap”-ot kell kiadni.
(4) A 11. §-ban, valamint a (3) bekezdésben meghatározott „Műszaki adatlap” kiadását helyettesítheti a jármű adatainak elektronikus úton történő átadása a Nyilvántartó részére.
Az autóbuszok emelt sebességgel történő közlekedésének engedélyezésére vonatkozó intézkedések
13/A. § (1) Az MR. 112/A. §-ában meghatározott, emelt sebességgel történő közlekedésre feljogosító engedélyt (a továbbiakban: engedélyt) az autóbusz üzemeltetőjének (gyártójának, forgalmazójának) a kérelmére az NKH regionális igazgatósága a forgalomba helyezés előtti, illetve az időszakos vizsgálatához kapcsolódva - a (2)-(6) bekezdésekben meghatározott feltételek alapján - adja ki, illetőleg a kiadott engedély érvényességi idejét meghosszabbítja. Az NKH regionális igazgatósága az engedély kiadásáról és az érvényességi idő meghosszabbításáról a Nyilvántartót értesíti.
(2) A kérelemhez csatolni kell a feljogosított szakértő intézmény által - két évnél nem régebben - kiállított szakvéleményt, amely igazolja, hogy az autóbusz megfelel az MR.-ben az emelt sebességgel közlekedéshez meghatározott műszaki feltételeknek.
(3) Az engedély érvényességi idejét az időszakos vizsgálat határidejével megegyezően, de legfeljebb az autóbusz gyártási évét követő nyolcadik naptári év végéig tartóan kell megállapítani.
(4) Az engedély érvényességi idejének meghosszabbításakor a 12. § (6) bekezdésében az időszakos vizsgálatra vonatkozóan meghatározott követelményeken túl vizsgálni kell az engedély alapjául szolgáló szakvéleményben foglalt műszaki felülvizsgálati követelményeket is.
(5) A 4/A. § (1)-(4) bekezdése szerint típusvizsgálói jegyzékbe felvett intézményt, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott - az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által elfogadott szakértőt alkalmazó - felhatalmazott autóbusz-fenntartót, kérelmére az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága jogosítja fel a (2) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiállítására. Csak a típusvizsgálói jegyzékbe felvett intézmény végezheti el az MR. 15. számú mellékletének 3. és 7. pontja szerinti vizsgálatokat, amennyiben azok elvégzése a (6) bekezdésben foglaltak alapján kötelező.
(6) A szakértő intézmény az emelt sebességgel történő közlekedéshez tartozó jogszabályi feltételek teljesülését egyedi szakértői vizsgálat keretében - az autóbusz üzembentartójának költségére - ellenőrzi. A szakértő intézmény a vizsgálata során figyelembe veszi:
a) az autóbusz típusához rendelkezésére álló típusbizonyítványban vagy nemzetközi jóváhagyási okmányban foglalt adatokat, valamint
b) más kijelölt vizsgálóállomás által készített, emelt sebességű közlekedésre vonatkozó és egyéb szakvéleményeket,
amennyiben azok az MR. 15. számú mellékletének tartalmával összhangban állnak és a vizsgált járműre vonatkoztathatók.
Közúti ellenőrzés
14. § (1) A járművek - ideértve a külföldi járműveket is - műszaki állapotát, valamint a közúti forgalomban való részvételükhöz kapcsolódó előírások megtartását az NKH Központi Hivatala, az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága és az NKH regionális igazgatóságai (a továbbiakban együtt: ellenőrző szervek) a közúti forgalomban közúti ellenőrzés keretében ellenőrzik.
(2) A közúti ellenőrzés során az ellenőrző szerv szemrevételezéssel és a rendelkezésére álló vizsgáló eszközökkel megvizsgálja:
a) a jármű és a jármű kötelező tartozékai közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi (a továbbiakban együtt: műszaki) megfelelőségére (műszaki ellenőrzés),
b) a járművezetőre (a jármű személyzetére), illetőleg a vezetési és pihenőidőre (AETR ellenőrzés),
c) a veszélyes áru szállításához előírt különleges feltételekre (ADR ellenőrzés),
d) a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység (árufuvarozás vagy díj ellenében végzett személyszállítás) és sajátszámlás áruszállítás, illetve személyszállítás végzésére (tevékenység ellenőrzés),
e) a nemzetközi forgalomban közlekedő jármű közlekedésének külön feltételeire (nemzetközi ellenőrzés),
f) a járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartására (ellenőrző mérlegelés),
g) a szállítmány elhelyezésére és rögzítésére (rakomány biztonsági ellenőrzés)
vonatkozó - jogszabályban, továbbá a nemzetközi forgalomban közlekedő járműre nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban foglalt - követelmények teljesítését.
(3) A (2) bekezdés a)-g) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzési módok különállóan és összevontan is végezhetők. A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott ellenőrzési módokra vonatkozóan a külön jogszabályokban előírt feltételek alkalmazandók. A jármű és kötelező tartozékai műszaki megfelelőségére vonatkozó részletes feltételeket, továbbá az ellenőrzések során általánosan használt okmányok mintáját és az ellenőrzött adatok körét a 10. számú melléklet határozza meg.
(4) A közúti ellenőrzés során az ellenőrző szerv a járművet, továbbá a járműre és a jármű vezetőjére vonatkozó, valamint a jármű közúti forgalomban való részvételéhez, a tevékenység végzéséhez és a szállításhoz előírt okmányokat vizsgálja át. Ha az ellenőrzés során szabálysértés alapos gyanúja merül fel, az ellenőrző szerv az okmányokat bevonja és legkésőbb a következő munkanapon - szabálysértési eljárás kezdeményezésével - az eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak megküldi.
(5) Az ellenőrző szerv a szabálysértési eljárás kezdeményezésétől elállhat és a helyszínen elvett okmányokat visszaadhatja, amennyiben a szabálysértési eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény megszűnését - az okmányoknak a szabálysértési hatósághoz történő továbbítást megelőzően - igazolják.
(6) A (2) bekezdés a), b), c) és f) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzések esetén az ellenőrző szerv a járművet műszeres ellenőrző vizsgálat alá vonhatja, amelynek - legfeljebb 15 km távolságban lévő - helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja.
(7) Az ellenőrző szerv a járművet vizsgálatra rendeli, amennyiben a közúti ellenőrzés során alapos gyanú merül fel arra, hogy
a) a jármű a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,
b) a járművet engedély nélkül átalakították, illetőleg átalakítás után az NKH regionális igazgatóságánál vizsgálatra nem mutatták be,
c) a jármű a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg.
(8) A (7) bekezdés alapján elvégzett vizsgálatra és a vizsgálatot követő intézkedésekre a (7) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben az időszakos vizsgálatra vonatkozó, a (7) bekezdés c) pontjában említett esetben az erre vonatkozó külön jogszabályban foglaltak az irányadók.
(9) Ha a (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzés során az ellenőrző szerv súlyos vagy ismételt szabálysértést állapít meg, akkor - szabálysértési eljárás kezdeményezése mellett - a külön jogszabály szerinti eljárást is lefolytatja.
(10) Ha az ellenőrző szerv megállapítja, hogy
a) a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár, illetőleg
b) a járművel az előírt hatósági engedély nélkül végeznek közúti közlekedési szolgáltatást,
a forgalmi engedélyt elveszi, és a rendszámtáblát az érvényesítő címke eltávolításával érvényteleníti.
(11) Az ellenőrző szerv a forgalmi engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely a (10) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a lakóhelyig vagy a telephelyig történő közlekedésre jogosít. A közúti ellenőrzés során elvett forgalmi engedélyt - szabálysértési eljárás egyidejű kezdeményezésével - az ellenőrző szerv legkésőbb a következő munkanapon megküldi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.
(12) A (7)-(11) bekezdések rendelkezései a külföldi járművekre nem alkalmazandók.
(13) Ha a külföldi jármű közúti ellenőrzése során az ellenőrző szerv megállapítja, hogy
a) a jármű műszaki állapota nem felel meg a nemzetközi egyezményben a gépjárművekre és a pótkocsikra vonatkozó műszaki feltételeknek,
b)
c) a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményben meghatározott engedéllyel nem rendelkezik a jármű,
a közúti forgalomban való részvételt megtilthatja és szabálysértési eljárást kezdeményezhet.
Telephelyi ellenőrzés
15. § (1) Az ellenőrző szervek a jármű telephelyén is ellenőrizhetik az olyan jármű műszaki állapotát, (az MR. üzemeltetési műszaki feltételek megtartását), amelyet az üzembentartó menetkésznek nyilvánított. Az NKH Központi Hivatala a végrehajtás egységessége érdekében - a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium jóváhagyásával - szabályzatot ad ki.
(2) A jármű üzembentartója köteles az (1) bekezdésben említett vizsgálatot lehetővé tenni és a vizsgálat elvégzése céljára a telephelyen rendelkezésre álló berendezéseket (emelő, mérőműszerek stb.) díjtalanul rendelkezésre bocsátani.
(3) Ha az ellenőrző szerv a telephelyen végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű
a) a jogszabályban meghatározott műszaki feltételnek nem felel meg
- megtiltja, hogy a jármű a hiba kijavításáig a telephelyet elhagyja,
- a jármű forgalmi engedélyében feltüntetett - még hátralévő - érvényességi határidőt lerövidíti, vagy
- ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen baleseti veszéllyel jár, a jármű forgalmi engedélyét érvényteleníti,
b) a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg, az erre vonatkozó jogszabály szerint jár el.
(4) Ha a telephelyen végzett vizsgálat alapján arra lehet következtetni, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek nem felel meg, de az - a vizsgálati feltételek hiányában - egyértelműen nem állapítható meg, az ellenőrző szerv a járművet vizsgálatra rendelheti be.
(5) A jármű telephelyén végzett ellenőrzés - az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott műszaki ellenőrzésen kívül - kiterjedhet:
a) a hatósági engedély alapján végezhető, illetőleg bejelentési kötelezettség alá tartozó közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű üzemeltetésére vonatkozó feltételek, valamint
b) a nemzetközi forgalomban (is) résztvevő járműre és annak személyzetére vonatkozó - jogszabályban, továbbá nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban meghatározott - követelmények,
c) a telephelyet elhagyni kívánó jármű esetében az előírt tömeg- és mérethatárok (ellenőrző mérlegelés)
megtartásának ellenőrzésére.
(6) Az ellenőrző szerv jogosult az üzemeltetett járművekhez, a járművekkel közúton végzett tevékenységhez, valamint a járművek üzemeltetése során foglalkoztatott személyzethez tartozó okmányok, így különösen a menet- és fuvarokmányok, valamint a menetíró készülék adatrögzítő lapjainak az átvizsgálására.
(7) Az ellenőrző szerv az átvizsgált okmányokat - indokolással ellátott, tételes jegyzőkönyv felvétele mellett, legfeljebb három munkanap időtartamra - bevonhatja, amennyiben az érintett okmánnyal bizonyítható szabálysértés alapos gyanúja merül fel.
(8) E rendelet alkalmazásában telephelyi ellenőrzésnek minősül a (7) bekezdésben meghatározottak szerint bevont okmányoknak és adatoknak az ellenőrző szerv saját hivatalában elvégzett vizsgálata is.
(9) A telephelyi ellenőrzés alapján az ellenőrző szerv - a szabálysértés jellegétől függően - a járművel a telephely elhagyását megtilthatja, szabálysértési eljárást folytathat le, szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezheti, továbbá a külön jogszabályban meghatározottak szerint eljárhat.
Átalakítás
16. § (1) A már forgalomba helyezett gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija átalakításához szükséges előzetes engedélyt az NKH regionális igazgatósága, a járművek sorozatszerű (5 darabot meghaladó mennyiségű) átalakításakor az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságától kell a jármű tulajdonosának kérnie. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt.
(2) Az engedélyben az NKH regionális igazgatósága feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését - az engedélyben meghatározott esetekben - az előzetes engedélyt kiadó szerv az engedély záradékolásával igazolja.
(3) Az átalakítás során a jármű fajtája csak abban az esetben változtatható meg, ha
a) - különleges indokolt esetben - speciális rendeltetésű tehergépkocsi keletkezik,
b) 3500 kilogrammot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi átalakítása során lakófelépítményű gépkocsi keletkezik,
c) az átalakítás során keletkező járműfajta az átalakításra kerülő típus gyári változataként is létezik; motorkerékpár segéd-motorkerékpárrá ebben az esetben sem alakítható át,
d) 65 kW (88,4 LE) motorteljesítményt és 6000 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó mezőgazdasági vontató átalakítása során lassú jármű keletkezik,
e) az N1 kategóriába tartozó tehergépkocsi átalakítása során olyan személygépkocsi keletkezik, amely teljesíti az M1 kategóriára vonatkozóan az MR.-ben előírt további műszaki feltételeket. E rendelkezés nem érinti a külön jogszabályban előírt egyéb feltételek teljesítésének kötelezettségét.
(4) A jármű fajtájának megváltoztatását egyes járműtípusokra vonatkozóan - indokolt esetben járműgazdálkodási szempontok alapján - a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium megtilthatja.
(5) Jármű átalakításához új, felújított, javított, illetve bontás során kinyert, javítás nélkül beépíthetőnek minősített alkatrészek használhatók. Ezen alkatrészekre - a gyári új alkatrészek kivételével - a pótalkatrészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(6) A gépkocsi alvázszámát megváltoztató átalakításához csak gyári új alváz, karosszéria, illetőleg alvázszámot viselő szerkezeti elem használható fel. Nem engedélyezhető a jármű olyan átalakítása, amely az MR. Függelékeinek Mellékleteiben meghatározott valamely közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi követelmény tekintetében a jármű gyárilag kialakított jellemzőinek romlását eredményezi.
(7) Az átalakított járművet - kivéve a (9) bekezdésben meghatározott sorozatszerűen átalakított járműveket - időszakos vizsgálatra az NKH regionális igazgatóságánál be kell mutatni. A vizsgálatot az átalakításra adott engedély, illetőleg, ha az NKH regionális igazgatósága az átalakításra ilyen feltételt szabott, a feltétel teljesítését igazoló záradékkal ellátott engedély birtokában lehet kérni. A vizsgálat során az átalakítási engedélyben foglaltakat, valamint a 12. § (6) bekezdésében meghatározott üzemeltetési feltételek megtartását kell ellenőrizni.
(8) Ha a nem sorozatszerűen átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást az NKH regionális igazgatósága a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe bevezeti. Az átalakított jármű vizsgálatának eredményén alapuló intézkedésekre egyebekben a 13. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(9) A sorozatszerűen átalakított járműveket az NKH regionális igazgatóságánál kell vizsgálatra bemutatni. E vizsgálat elvégzésére a sorozatszerű átalakítást végző gépjárműfenntartó szervezetet az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága - meghatározott feltételekkel - feljogosíthatja. A vizsgálatot - a sorozatszerű átalakításra vonatkozó engedélyben meghatározott szerkezeti elemekre (részegységekre) vonatkozóan - az NKH Központi Hivatala szabályzatában foglaltak szerint kell elvégezni. Ha az átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe be kell vezetni.
Forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat, közúti és telephelyi ellenőrzés
17. § (1) Az NKH regionális igazgatóságánál forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni - az MR. 118. §-ában említett jármű kivételével - azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját. Forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából bemutatható továbbá az olyan egyéb lassú jármű, valamint az önjáró munkagép és mezőgazdasági erőgép is, amelyet az üzemben tartója lassú járműként forgalomba kíván helyezni, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott Μ betűjelű rendszámtáblával ellátva ideiglenesen forgalomban kíván tartani.
(2) E § alkalmazása szempontjából
a) személyszállításnak minősül a vezetővel együtt kettőnél több személy szállítása,
b) nem minősül teherszállításnak, illetőleg pótkocsi vontatásnak, ha a lassú jármű kizárólag saját eszközeit és berendezéseit szállítja illetőleg vontatja.
(3) Lassú járművel személyszállítást csak abban az esetben szabad végezni, ha az NKH regionális igazgatósága azt a lassú jármű igazolólapján engedélyezi.
(4) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését az NKH regionális igazgatóságától kell kérni.
(5) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye alapján a jármű - a 10. § (5), illetőleg (6) bekezdése szerint - a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősül, akkor ki kell adni az erről szóló igazolást, meghatározva abban az Igazolólapon feltüntetendő műszaki adatokat, a gyártási évet és az első időszakos vizsgálat határidejét.
(6) Az időszakos vizsgálat határidejét
a) a személyszállításra alkalmas lassú járműnél három évben,
b) a veszélyes áru szállítására készült lassú járműnél és pótkocsijánál egy évben,
c) minden egyéb lassú járműnél és a lassú jármű pótkocsijánál öt évben
kell meghatározni. A vizsgálatot végző szerv a jármű műszaki állapota alapján az a)-c) pontokban foglaltaknál rövidebb érvényességi határidőt is megállapíthat.
(7) A lassú járműnek és pótkocsijának
a) forgalomba helyezés előtti vizsgálatára a 10. §-ban,
b) időszakos vizsgálatára a 12. és 13. §-ban,
c) közúti műszaki ellenőrzésére a 14. §-ban,
d) telephelyi ellenőrzésére a 15. §-ban
foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Lassú jármű átalakítása
18. § (1) A 17. § (1) bekezdésében meghatározott lassú jármű és pótkocsija átalakításához előzetesen engedély szükséges. Az engedélyezési eljárásra a 16. § (1), (2), (5) és (7) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Lassú jármű gépjárművé nem alakítható át.
Forgalomba helyezés előtti vizsgálat és közúti műszaki ellenőrzés
19. § (1) A típusbizonyítvány nélkül forgalomba helyezhető segédmotoros kerékpárt forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából az NKH regionális igazgatóságánál be kell mutatni. Ha az NKH regionális igazgatósága a forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, azonosítási jellel látja el.
(2) A típusbizonyítvánnyal rendelkező segédmotoros kerékpárokat - a típusbizonyítvány alapján - a gyártónak vagy a forgalmazónak azonosítási jellel kell ellátnia. Az azonosítási jel hatósági jelzésként elfogadható.
(3) A segédmotoros kerékpár azonosítási jele a jármű vázába beütött CM betű és a hajtómotor cm3-ben meghatározott hengerűrtartalmát jelző szám. E jelet csak a gyártó, forgalmazó illetőleg az NKH regionális igazgatósága ütheti be. Segédmotoros kerékpár ilyen jelzés nélkül a közúton nem közlekedhet.
(4) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során az MR. 114. §-ában foglalt rendelkezések megtartását kell ellenőrizni.
(5) A segédmotoros kerékpár közúti műszaki ellenőrzésére a 14. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
19/A. § (1) A jármű muzeális jellegének megállapítását és kategóriába sorolását a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott módon, a muzeális jellegű jármű összeépítésének és forgalomba helyezésének engedélyezését, valamint a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatát a (6)-(10) bekezdésekben meghatározott módon, illetőleg eltéréssel kell végezni.
(2) A muzeális jellegű jármű a gyártási éve alapján a következő kategóriák egyikébe sorolandó:
a) az 1905. év előtt gyártott jármű az antik (A),
b) az 1905. évben és azt követően 1919. év előtt gyártott jármű a veterán (B),
c) az 1919. évben és azt követően 1931. év előtt gyártott jármű a klasszikus I. (C),
d) az 1931. évben és azt követően 1946. év előtt gyártott jármű a klasszikus II. (D),
e) az 1946. évben és azt követően 1961. év előtt gyártott jármű a nosztalgia I. (E),
f) az 1961. évben és azt követően 1971. év előtt gyártott jármű a nosztalgia II. (F),
g) az 1971. évben és azt követően, de legalább 30 naptári évvel a minősítés éve előtt gyártott jármű a nosztalgia III. (G) kategóriába tartozik.
(3) A jármű muzeális jellegét a tulajdonos kérelmére, az általa biztosított műszaki dokumentáció figyelembevételével, minősítő vizsgálat keretében (a továbbiakban: muzeális minősítő vizsgálat) a Muzeális Minősítő Bizottság állapítja meg.
(4) A muzeális minősítő vizsgálat alapján a vizsgálatra állított jármű abban az esetben minősíthető muzeális jellegűnek, amennyiben:
a) gyártási éve alapján valamely muzeális jármű kategóriába sorolható,
b) műszaki kivitele megegyezik a gyártásakor meghatározott jellemzőknek,
c) műszaki és esztétikai állapota alapján alkalmas a típusának muzeális szempontú bemutatására.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott vizsgálati szempontoknak megfelelő muzeális jellegű járművet a Muzeális Minősítő Bizottság nyilvántartásba veszi, és a járművön rögzítendő regisztrációs táblával való megjelölését engedélyezi.
(6) A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálatát az NKH regionális igazgatósága a (4)-(6) bekezdésekben meghatározott muzeális minősítő vizsgálathoz kapcsolódóan, illetőleg azt követően végzi el.
(7) A muzeális jellegű jármű összeépítésének, illetőleg az egyedi forgalomba helyezés engedélyezésének eljárása során a jármű gyártási időpontja alapján meghatározott műszaki követelményeket kell alkalmazni.
(8) A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezése - a műszaki konstrukciós jellemzői által indokolt korlátozások előírása mellett - abban az esetben is engedélyezhető, amennyiben a jármű nem felel meg az MR.-ben a jármű fajtához tartozóan meghatározott műszaki feltételeknek, de teljesíti legalább - ideiglenesen a közúti forgalomban való részvétele során - az MR.-ben a lassú járművekre meghatározott üzemeltetési műszaki feltételeket.
(9) A muzeális jellegű jármű forgalmi engedélyének érvényességi idejét a forgalomban való részvétel feltételeként meghatározott korlátozások és a jármű fajtához e rendeletben meghatározottak alapulvételével kell megállapítani.
(10) A Muzeális Minősítő Bizottság igazolása, továbbá a muzeális jellegű járműhöz kiadott - a (8) bekezdés szerinti esetleges korlátozásokat is tartalmazó - „Műszaki adatlap” alapján a Nyilvántartó a járművet a külön jogszabály szerinti hatósági engedéllyel és jelzéssel látja el.
(11) A Muzeális Minősítő Bizottság egy-egy tagját az NKH Központi Hivatala, a Közlekedési Múzeum, a Történelmi Járművek Nemzetközi Szövetsége (a továbbiakban: F.I.V.A. ) nemzeti képviselő szervezete és a Magyar Autóklub jelöli ki. A muzeális minősítő vizsgálat szervezése és a vizsgálat lefolytatásához szükséges műszaki, technológiai és adminisztratív feltételek biztosítása a Magyar Autóklub feladata.
(12) A Muzeális Minősítő Bizottság - a F.I.V.A. szabályaival összhangban - szabályzatban megállapítja a minősítési vizsgálat eljárási szabályait, így különösen:
a) a muzeális minősítő vizsgálat részletes vizsgálati és minősítés technológiai rendjét,
b) a muzeális minősítő vizsgálat eljárási és adminisztratív szabályait,
c) a muzeális jellegű jármű tulajdonos változása során a muzeális minősítést érintően követendő eljárást, valamint a minősítés visszavonásának rendjét,
d) a F.I.V.A. minősítés honosításának rendjét,
e) a muzeális jellegű járműre vonatkozó egyes MR. rendelkezések alkalmazása alóli mentesítés feltételeit.
(13) A szabályzatot a közlekedésért felelős miniszter a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben hagyja jóvá, amelyet a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.
Különleges felépítményű gépjárműre és mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, valamint ezek különleges felépítményű pótkocsijára vonatkozó külön rendelkezések
20. § (1) E § rendelkezései olyan gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, ezek pótkocsijára, továbbá a 17. § (1) bekezdésében meghatározott lassú járműre és pótkocsijára vonatkoznak, melyek a (2) bekezdésben foglaltak alapján különleges felépítményű járműnek minősülnek.
(2) Különleges felépítményű az olyan jármű, amelyre állandó jelleggel felszereltek:
a) darut vagy egyéb emelőberendezést, ide nem értve a külön jogszabály alapján kevésbé veszélyes gépnek minősülő, 40 000 Nm billentőnyomatékot meg nem haladó, önrakodásra szolgáló emelőberendezést,
b) létrát,
c) olyan erőgépet, amely nem a jármű meghajtására szolgál,
d) munkavégző berendezést,
e) erősáramot előállító, vagy erősárammal működő berendezést,
f) veszélyes (tűzveszélyes, robbanó, fertőző, mérgező, maró, sugárzó stb.) környezetszennyező vagy undort keltő anyag szállítására szolgáló tartályt (tartálybattériát, tartálykonténert),
g) olyan nem veszélyes anyag szállítására szolgáló tartályt, amelyben az üzemszerű használat (töltés, szállítás, ürítés) során a légköri nyomástól eltérő nyomás keletkezik, illetőleg keletkezhet,
h) külső hőmérséklettől eltérő hőfokon való szállításra szolgáló tartályt vagy egyéb berendezést,
i) élelmiszer szállítására szolgáló tartályt vagy zárt felépítményt,
j) olyan más berendezést, amelynek üzembe helyezését vagy üzemben tartását jogszabály külön tanúsítványhoz, alkalmassági nyilatkozathoz vagy engedélyhez (a továbbiakban együtt: engedély) köti.
(3) A különleges felépítményű jármű vizsgálata során azt is ellenőrizni kell, hogy a különleges felépítmény befolyásolja-e a jármű közlekedésbiztonsági jellemzőit.
(4) Ha a különleges felépítmény olyan berendezés, amelynek üzembe helyezését, illetőleg üzemben tartását jogszabály külön engedélyhez köti, ezt az engedélyt a különleges felépítményű jármű minden egyedi hatósági vizsgálata során be kell mutatni. Ilyen engedély hiányában a jármű egyedi vizsgálatát lefolytatni nem szabad.
(5) Ha a különleges felépítmény vizsgálatára (felülvizsgálatára) jogszabály vagy a (4) bekezdésben említett engedély határidőt állapít meg, a jármű hatósági engedélye legfeljebb e határidő lejártáig terjedő időre érvényesíthető.
(6) A közlekedési hatóság a különleges felépítményű jármű üzemeltetését feltételhez kötheti, vagy annak közlekedésére korlátozást állapíthat meg. A megállapított feltételt, illetőleg korlátozást a jármű hatósági engedélyében, illetőleg a 13. § (3) bekezdésében említett Műszaki adatlapon fel kell tüntetni, valamint nyilvántartásba kell venni.
(7) Az MR 111. és 112. §-ában a különleges felépítményű járműre meghatározott követelmények teljesítését a felépítmény fajtája szerinti szakirányú - külön jogszabály alapján e tevékenység ellátására jogosult - szakértő által hat hónapnál nem régebben kiállított szakvéleménnyel kell a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat során igazolni.
A gázüzemű járművekre vonatkozó külön rendelkezések
20/A. § (1) A gázüzemű jármű minden egyedi hatósági vizsgálata során be kell mutatni a gáz-üzemanyag-ellátó berendezés megfelelőségét igazoló, 30 napnál nem régebben kiállított tanúsítást. A tanúsítást a gáz-üzemanyag-ellátó berendezés javítására - a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet által - alkalmasnak minősített gépjárműfenntartó szervezet nevében, a gépjárműfenntartó szervezet vezetője által felhatalmazott dolgozója - a külön jogszabály szerint elvégzett gázbiztonsági szemle alapján - állítja ki.
(2) A gáz-üzemanyag-ellátó berendezést csak az (1) bekezdésben meghatározott gépjárműfenntartó szervezet javíthatja.
(3) A gázüzemű jármű hatósági engedélye legfeljebb a gáztartályhoz kiállított megfelelőségi tanúsítvány érvényességéig terjedő időre érvényesíthető.
Jóváhagyás
21. § (1) Az 1960. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a gépjárműalkatrészek és tartozékok jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a jóváhagyás kölcsönös elismeréséről szóló, Genfben 1958. március 20-án aláírt nemzetközi egyezményhez (a továbbiakban: Egyezmény) csatolt, és Magyarország részéről elfogadott előírásokat (a továbbiakban: előírás) az MR. 2. számú melléklete sorolja fel.
(2) Az MR. 2. számú mellékletében felsorolt előírások hatálya alá eső járműalkatrészekre, tartozékokra és járműtulajdonságokra az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságától - a 67. és 110. számú Előírás tekintetében a Műszaki Biztonsági Főfelügyelettől - jóváhagyási jel használatának engedélyezését lehet kérni. Ilyen kérelmet a belföldi gyártó, illetőleg olyan külföldi gyártó terjeszthet elő, amelynek Magyarországon telephelye vagy meghatalmazottja van.
(3) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a jóváhagyási jel használatát abban az esetben engedélyezi, ha a járműalkatrész, tartozék, illetőleg járműtulajdonság a vonatkozó előírásban foglalt követelményeknek - az ott meghatározott vizsgálati módszer szerint - megfelel. A vizsgálat elvégzésére feljogosított szervezetek nevét és székhelyét, valamint a szervezetek által végezhető vizsgálatok körét az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben kell közzétenni. A vizsgálat költségei a kérelmezőt terhelik.
(4) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a jóváhagyási jel használatára vonatkozó engedély érvényességét a jóváhagyottal egyező gyártási minőség időszakos, vagy folyamatos ellenőrzéshez kötheti. Az ellenőrzés módját - a járműalkatrész, tartozék vagy jármű-tulajdonság sajátosságaihoz igazodóan - az engedélyben kell meghatározni. Az ellenőrzés költségei a jóváhagyási jel jogosítottját terhelik.
(5) Azok a járműalkatrészek és tartozékok, illetőleg jármű-tulajdonság esetén azok a járművek, amelyeket az Egyezményben részes valamely külföldi állam illetékes hatósága által engedélyezett jóváhagyási jellel láttak el, az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által engedélyezett jóváhagyási jellel ellátott alkatrészekkel, tartozékokkal, járművekkel azonos értékűek.
(6) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a jóváhagyásra kötelezett, de jóváhagyási jellel nem rendelkező alkatrészek és tartozékok alkalmazását - járműtulajdonságok esetében a járműtípust -, gyártmányuk és típusuk szerint engedélyezheti, ha azok vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból a jóváhagyási jellel ellátottnak megfelelő műszaki értékűek. A járművek zajkibocsátására és légszennyezésére vonatkozóan az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által elfogadható vizsgálatok és dokumentumok körét az NKH Központi Hivatala javaslatára a közlekedésért felelős miniszter - a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - határozza meg, amelyet „Tájékoztató”-ként a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és az NKH honlapján közzé kell tenni.
(7) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága az NKH Központi Hivatalát értesíti a kiadott jóváhagyási jelekkel kapcsolatos adatokról. Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága, illetőleg az Egyezmény részes országai által kiadott, illetőleg visszavont jóváhagyási jelekről az NKH Központi Hivatala nyilvántartást vezet.
(8) Az Egyezményhez csatolt és a Magyar Köztársaság által elfogadott előírásokat magyar nyelven hivatalos kiadványként az NKH Központi Hivatala teszi közzé.
A jóváhagyási jel használata
22. § (1) Az a gyártó vállalat, amelynek részére az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a jóváhagyási jel használatát engedélyezte, az engedély lejártáig vagy visszavonásáig jogosult a jóváhagyási jelet az engedélyezett típusú járműalkatrészen és tartozékon (valamint azok egyedi és gyűjtőcsomagolásán), illetőleg járműtulajdonságok esetében a járművön feltüntetni. A jóváhagyási jel leírását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) A jóváhagyási jel járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a járművön való feltüntetésének (használatának) jogosságát az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága ellenőrzi. Ha az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a gyártás egyenletességének ellenőrzése, a felhasználás vagy az üzemeltetés során végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy magyar jóváhagyási jelet
a) engedély nélkül használnak, a jóváhagyási jel használatát megtiltja,
b) a gyártó az engedélyezett típustól eltérő járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg járművön használja, az engedélyt visszavonja.
(3) A jóváhagyásra kötelezett járműalkatrész, tartozék, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a jármű forgalomba hozatalát az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága megtiltja, ha az a vonatkozó előírásnak nem felel meg.
(4) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a jóváhagyási jel használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, az engedély visszavonásáról, valamint a jóváhagyási jel használatának megtiltásáról, illetőleg a járműalkatrész, tartozék, valamint a jármű forgalomba hozatalának megtiltásáról az NKH Központi Hivatalát tájékoztatja.
(5) A (4) bekezdésben említett kérdésekben az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságától, valamint az Egyezményben részes és a vonatkozó előírást alkalmazó államoktól kapott tájékoztatást az NKH Központi Hivatala nyilvántartja.
(6) Az NKH Központi Hivatala a nyilvántartásából a feladatuk ellátásához szükséges mértékben tájékoztatja az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságát és az NKH regionális igazgatóságait, valamint az Egyezményben meghatározott módon az Egyezményben részes országokat.
22/A. § A Függelékek hatálya alá tartozó járműtulajdonságok, járműalkatrészek, önálló műszaki egységek és tartozékok jóváhagyására a 21. §, a 22. §, a 25. § és a 26. §-ban foglaltak helyett a Függelékek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Minősítő vizsgálat
23. § (1) Az MR 9. § (4) bekezdésében meghatározott, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok - a (4)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel - belföldi felhasználásra abban az esetben gyárthatók, forgalmazhatók és építhetők be a járművekbe, ha a minősítő vizsgálaton megfeleltek.
(2) A minősítő vizsgálatot az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága végzi el, amelybe - a megrendelő költségére - erre alkalmas külső szakértőt vonhat be.
(3) A minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített pótalkatrészhez és tartozékhoz az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a 4. számú mellékletben meghatározott minősítő jel használatát engedélyezi.
(4) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága minősítő vizsgálat mellőzésével - gyártmány és típus szerint - engedélyezheti a minősítő jel használatát a pótalkatrészhez, illetőleg tartozékhoz, ha vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból az eredeti, gyári beépítésű alkatrésznek, illetőleg a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelő műszaki értékűek.
(5) Nem kell a minősítő vizsgálatot elvégezni azon a pótalkatrészen és tartozékon,
a) amely a jármű gyártójától származik,
b) amelyet a gyártó első beépítésű alkatrészként is használ, vagy más - hitelt érdemlő - módon a gyári eredeti helyett használhatónak elismert,
c) amelyet jóváhagyási jellel láttak el.
(6) Minősítő jel használatára jogosító engedély csak akkor adható ki, ha a minősített mintadarabbal mindenben azonos tulajdonságú további darabok gyártásának vagy forgalmazásának a feltételei biztosítottak. A minősítő vizsgálattal egyidejűleg vizsgálni kell
a) a gyártónak a minőség-ellenőrzéshez szükséges mérő- és vizsgálóberendezéseinek meglétét és megfelelőségét,
b) a gyártás egyenletességének ellenőrzésére kialakított rendszerét, továbbá
c) a forgalmazónál a műbizonylatok és minőségi tanúsítványok kezelésére kialakított rendszert.
(7) A (6) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak teljesítéseként el kell fogadni, ha a gyártó a terméket erre alkalmas vizsgálóintézettel rendszeresen ellenőrizteti, és a vizsgálóintézet az ellenőrzések eredményéről az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága tájékoztatja. Nem kell a (6) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltak teljesülését vizsgálni, ha a gyártó vagy a forgalmazó minőségbiztosítási rendszere akkreditált minősítő szervezet által kiadott tanúsítvány szerint folyamatosan érvényes.
(8) A minősítő vizsgálat eredményét a megrendelővel - a pótalkatrész, illetőleg tartozék mintadarabja, valamint a vizsgálatokhoz szükséges dokumentáció átadásától számított - 60 napon belül közölni kell.
(9) A minősítő vizsgálaton megfelelőnek bizonyult pótalkatrészen, illetőleg tartozékon - ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán - fel kell tüntetni a minősítő jelet. A minősítő jel csak a minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített mintadarabbal mindenben egyező pótalkatrészen, illetőleg tartozékon alkalmazható.
(10) Az (5) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó pótalkatrész és tartozék minden darabját azonosításra alkalmas jelzéssel kell ellátni. Az azonosítás módjára vonatkozóan az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága feltételeket határozhat meg.
(11) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által elfogadott intézmény folyamatosan érvényes tanúsítványa szerinti minőségbiztosítási rendszerben gyártott és/vagy forgalmazott pótalkatrészre és tartozékra kiadott minősítő jel használatára vonatkozó engedély visszavonásig érvényes. A minősítő jel használatára vonatkozó engedély egyéb esetben a kibocsátásától számított öt évig, illetve az 1998. január 1. napja előtt kibocsátott engedély 2002. december 31. napjáig érvényes.
Minősítő vizsgálatra kötelezett pótalkatrészek és tartozékok hatósági ellenőrzése
24. § (1) Az NKH regionális igazgatósága és az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a 23. §-ban meghatározott követelmények teljesítését a gyártó, a felújító, a forgalmazó és a javító telephelyén ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges feltételeket az ellenőrzött biztosítani köteles. Az ellenőrző vizsgálathoz a közlekedési hatóság külső szakértőt vonhat be.
(2) Az előírt minősítéssel nem rendelkező pótalkatrészek és tartozékok gyártását, forgalmazását vagy járműbe építését a közlekedési hatóság - a sikeres minősítő vizsgálat elvégzéséig - megtilthatja, és a minősítő vizsgálat elvégzésére határidőt is megállapíthat.
(3) Ha az előírt minősítő vizsgálatot a (2) bekezdés szerint megállapított határidőig nem végzik el, vagy azon a pótalkatrész, tartozék nem felel meg, az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a pótalkatrész, illetőleg tartozék megsemmisítését rendelheti el.
(4) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a pótalkatrész, tartozék ismételt vizsgálatát rendelheti el, ha alapos gyanú merül fel arra, hogy az nem felel meg a követelményeknek. Ha az ismételt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, tartozék a követelményeknek nem felel meg, vagy a vizsgálatot az erre megadott határidőre nem végeztetik el, az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ha az elrendelt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, illetőleg tartozék a követelményeknek megfelel, a vizsgálat költségeit az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága viseli.
(5) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a minősítő jel használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, a minősítő jel használatának megtiltásáról, illetőleg az engedély visszavonásáról tájékoztatja az NKH Központi Hivatalát.
(6) Az NKH regionális igazgatóságaitól az (1) bekezdésben említett ellenőrzések eredményéről és az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságától az (5) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítéséről adott tájékoztatásokat az NKH Központi Hivatala tartja nyilván.
(7) Az NKH Központi Hivatala a nyilvántartásából a feladatuk ellátásához szükséges mértékben tájékoztatja az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságát és az NKH regionális igazgatóságait.
24/A. § A Függelékek hatálya alá tartozó pótalkatrészek és tartozékok minősítő vizsgálatára (jóváhagyására) és ellenőrzésére a 23. §, a 24. §, a 25. § és a 26. §-ban foglaltak helyett a Függelékek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Műbizonylat
25. § (1) A gépjármű és pótkocsija pótalkatrészeinek és tartozékainak megfelelőségét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - műbizonylattal kell tanúsítani.
(2) Nem kell a megfelelőséget tanúsítani
a) az általános használatú szabványos alkatrészek és szerelési anyagok, (csapágyak, kötőelemek, ékszíjak, vezetékek, csatlakozók, izzólámpák stb.) esetében,
b) az alárendelt szerepű pótalkatrészek és tartozékok (díszítőelemek és kényelmi felszerelések stb.) esetében, amelyek a jármű rendeltetésszerű használatára befolyással nincsenek,
c) saját üzemeltetésű járműhöz, az üzemeltető által előállított (gyártott, felújított) pótalkatrészek, tartozékok esetében.
(3) A pótalkatrész és tartozék megfelelőségére vonatkozó tanúsítási kötelezettség
a) hazai gyártás illetőleg felújítás esetén az előállítót,
b) import esetén az importőrt, illetőleg a forgalmazót,
c) bontás esetén - közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos alkatrészekre és tartozékokra vonatkozóan - a bontót, illetőleg a forgalmazót
terheli.
(4) Műbizonylat nélkül
a) belföldi gyártó illetőleg felújító pótalkatrészt és tartozékot sem közvetlen felhasználásra, sem további forgalmazásra nem értékesíthet,
b) forgalmazó pótalkatrészt és tartozékot nem vehet át és nem értékesíthet.
(5) A műbizonylatnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a pótalkatrész, tartozék megnevezése,
b) a járműtípus(ok) megnevezése, amely(ek)nél a pótalkatrész, tartozék alkalmazható,
c) a gyártó (felújító, forgalmazó) neve, címe,
d) minősítő vizsgálatra kötelezett pótalkatrész, tartozék esetében a minősítő vizsgálatot végző intézmény által meghatározott adatok,
e) bontásból származó alkatrész esetén a felhasználhatóságot meghatározó osztályozást (minősítést) tartalmazó nyilatkozat.
(6) A műbizonylat adatai a pótalkatrészen, tartozékon vagy annak csomagolásán is feltüntethetők.
(7) Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincs minden darabja műbizonylattal ellátva, a vásárló és a hatóság kérésére a forgalmazó, illetőleg a javító köteles azt felmutatni.
(8) Műbizonylatként kell elfogadni a pótalkatrészen vagy annak csomagolásán feltüntetett gyártói jelet, szabványszámot, vagy az alkatrészkatalógusban szereplő cikkszámot, ha
a) a pótalkatrész a jármű gyártójától származik, vagy
b) a gyártó azt első beépítésű alkatrészként is használja, illetőleg más, hitelt érdemlő módon a gyári eredeti alkatrész helyett használhatónak elismerte.
A műbizonylat hatósági ellenőrzése
26. § (1) Az NKH regionális igazgatósága a gyártó, a felújító és a forgalmazó telephelyén ellenőrizheti, hogy az általa gyártott, felújított, forgalmazott pótalkatrész és tartozék rendelkezik-e műbizonylattal.
(2) Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincsen műbizonylata, vagy az ellenőrzés eredménye szerint az nem felel meg a műbizonylatban foglaltaknak, az NKH regionális igazgatósága a gyártást, felújítást, forgalmazást - a megfelelő műbizonylat kiállításáig - megtiltja.
Minőségellenőrzés
27. § (1) A bontásból kinyert, az MR. 9. § (4) bekezdésében meghatározott alkatrész, tartozék csak minőségellenőrzés után építhető be gépjárműbe és pótkocsijába.
(2) A minőségellenőrzésről a bontó köteles gondoskodni.
(3) A minőségellenőrzés eredménye alapján az alkatrészt, illetve tartozékot színjelzéssel kell ellátni. A javítás nélkül beépíthető alkatrész, vagy tartozék kék, a javítható, vagy felújítható alkatrész piros jelzésű kell legyen.
(4) Az alkatrész, illetve tartozék kereskedelmi értékesítése esetén az alkalmazott színjelzést a számlán a szín megnevezésével fel kell tüntetni.
Vegyes rendelkezések
28. § (1) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága határozata és az NKH regionális igazgatóságai határozata ellen benyújtott fellebbezést az NKH Központi Hivatala bírálja el.
(2) Ahol a Függelékek „jóváhagyó hatóság”-ról rendelkeznek, azon az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságát, valamint az NKH Központi Hivatalát kell érteni. A Függelékekben meghatározott jóváhagyási eljárások esetében az első fokú hatósági feladatokat az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága, a másodfokú hatósági feladatokat és a jóváhagyási eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartási és nemzetközi szakmai kapcsolattartási feladatokat az NKH Központi Hivatala látja el.
29. § (1) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a típusjóváhagyási és a sorozat forgalomba helyezés engedélyezési eljárás során, az NKH regionális igazgatósága az egyedi forgalomba helyezés engedélyezési eljárás során kérelemre lassú járműnek minősítheti az olyan járművet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/h-nál nagyobb sebességgel haladni, de nem közúti közlekedés céljára készült. Ebben az esetben a járműtípus megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítványban, illetőleg a forgalomba helyezési engedélyben - legfeljebb 25 km/h értékben - meg kell határozni. Az ilyen járműtípushoz tartozó minden járművet be kell mutatni az NKH regionális igazgatóságánál forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából és a megengedett legnagyobb sebességet a „Műszaki adatlapon”, valamint ennek alapján a jármű hatósági engedélyében fel kell tüntetni.
(2) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a típusvizsgálat, az NKH regionális igazgatósága forgalomba helyezés előtti vizsgálat vagy az időszakos vizsgálat során kérelemre mezőgazdasági vontatónak minősítheti az olyan lassú járművet, amely a mezőgazdasági vontatóra meghatározott műszaki feltételeknek megfelel.
(3) Az NKH regionális igazgatósága vizsgálat alapján, kérelemre mezőgazdasági erőgépnek (lassú járműnek) minősítheti az olyan munkagépet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/óránál nagyobb sebességgel haladni, de egyéb tekintetben megfelel a 2. § (8) bekezdés bl) alpontjában meghatározott feltételeknek és üzembentartója Μ betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátva jogosult azt ideiglenesen forgalomban tartani. A mezőgazdasági erőgép megengedett legnagyobb sebességét a vizsgálat alapján kiadott „Műszaki adatlap”-on, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel kiadott „Indítási napló”-ban fel kell tüntetni.
Hatálybaléptetés
30. § (1) Ez a rendelet 1990. július hó 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott típusbizonyítványok visszavonásáig, vagy lejáratukig érvényben maradnak.
(3) A 17. § rendelkezéseit a 17. § (1) bekezdésében említett - a rendelet hatálybalépésekor igazolólappal és azonosítási táblával nem ellátott - lassú járműre és pótkocsira 1992. július hó 1. napjától kell alkalmazni. A 17. § (1) bekezdésében említett 11 kW-nál nem nagyobb motorteljesítményű lassú járműnek és lassú jármű teherszállító pótkocsijának a rendelet hatálybalépése előtt kiadott igazolólapja 1992. július hó 1. napján jár le. Az érvényességi határidő - kérelemre vagy berendelés alapján - időszakos vizsgálat alkalmával meghosszabbítható.
(4) A 26. § rendelkezéseit a
- a gyártóra, felújítóra 1991. január hó 1. napjától,
- forgalmazóra 1991. július hó 1. napjától
kell alkalmazni.
(5) E rendelet hatálybalépése előtt indult eljárásokat az eljárás megindulásának időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell lefolytatni.
(6)
Az Európai Unió jogának való megfelelés
31. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 70/156/EGK irányelve (1970. február 6.) a gépkocsik és a pótkocsik típus-jóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról, valamint az azt módosító 98/91/EK, 2000/40/EK, 2004/3/EK, 2003/97/EK, 2005/64/EK, 2005/66/EK, 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi, 2001/92/EK, 2001/116/EK, 2001/56/EK, 2001/85/EK, 2003/102/EK, 2004/78/EK, 2004/104/EK, 2005/49/EK, 2006/28/EK és 2007/37/EK bizottsági, 2006/96/EK tanácsi irányelvek és 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2002/24/EK irányelve (2002. március 18.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint az azt módosító 2003/77/EK, 2005/30/EK bizottsági, valamint 2006/96/EK tanácsi irányelvek;
c) az Európai Parlament és a Tanács 2003/37/EK irányelve (2003. május 26.) a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint az azt módosító 2005/13/EK, 2005/67/EK bizottsági, valamint 2006/96/EK tanácsi irányelvek;
d) a Tanács 96/96/EK irányelve (1996. december 20.) a gépjárművek és pótkocsijuk, időszakos műszaki vizsgálatáról szóló tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint az azt módosító 2001/9/EK, 2001/11/EK és 2003/27/EK bizottsági irányelvek;
e) az Európai Parlament és a Tanács 2000/30/EK irányelve (2000. június 6.) a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közlekedése alkalmasságú országúti műszaki ellenőrzéséről, valamint az azt módosító 2003/26/EK bizottsági irányelv;
f) az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről, 8. cikk (3) és (4) bekezdése;
g) az Európai Parlament és a Tanács 1753/2000/EK határozata (2000. június 22.) az új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátását ellenőrző rendszer kialakításáról.
English