ABK Biztosítási Portál
Gépjármű biztosítással kapcsolatos kérdések
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KGFB Rendelet) 6. § (2) bekezdése és 3. sz. mellékletének 6. (6) bekezdése alapján, ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzemben tartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel szűnt meg. Az üzemben tartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg. Ha a szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, akkor a bonus osztályba sorolás megszűnik, az új szerződés osztályba sorolása A00 lehet. A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés malus osztályba sorolása érvényben marad, ha az üzemben tartó új szerződést köt.
1. A fentiek alapján a biztosítóknak az egyoldalú kogencia szabályára (KGFB Rendelet 2.§ (7) bekezdés) tekintettel sincs lehetőségük a hazai kgfb rendszer, illetve bonus/malus rendszer működésére, illetve működtetésére vonatkozó, egyértelmű rendelkezéseket kiüresíteni, a KGFB Rendelet – egyebekben is az 1. sz. mellékleten (általános szerződési feltételeken) kívül eső – szakaszaitól méltányosságból az ügyfél javára eltérni.
2. A Felügyelet álláspontja szerint a december 31-e (24:00 óra) elteltével megszűnt szerződés szerződője az új (január 1-jével kezdődő) biztosítási évre szabadon választhat biztosítót, mindazonáltal új szerződésének bonus-malus besorolása – azon biztosító kártörténeti adatra vonatkozó igazolása alapján, amelynél a díjnemfizetéssel történő megszűnés bekövetkezett – csak A00 (illetve malus) fokozat lehet.
A KGFB Rendelet 3. sz. mellékletének 7. pontja – a KGFB Rendelet módosításáról szóló 134/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 14.§-ában foglaltak alapján, 2007. július 1-jei hatállyal – az alábbiak szerint rendelkezik:
(1) Ha az üzemben tartó az 1. számú függelékben meghatározott, illetve az e melléklet 10. pontjában meghatározott adattartalmú, másik tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéshez kapcsolódó igazolást nem csatol, akkor az új szerződést az A00 bonus-malus osztályba kell sorolni.
(2) Az új szerződést megkötő biztosító a Bit. 109/A. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelően az (1) bekezdésben meghatározott igazolást – ide nem értve az e melléklet 10. pontjában meghatározott adattartalmú igazolást – az új szerződés kockázatviselésének kezdetét követő 30 napon belül köteles beszerezni a gépjármű hatósági jelzésének és a megszűnt biztosítási kötvény (biztosítást igazoló okirat) számának megadásával az előző biztosítási fedezetet nyújtó biztosítótól.
(3) Az igazolás biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül a szerződés osztályba sorolását az igazolás adattartalma alapján visszamenőleges hatállyal kell módosítani.
(4) Amíg az 1. számú függelék szerinti igazolás a Bit. 109/A. §-a (2) bekezdésének a), b) pontok szerinti beszerzése eredménytelen, illetve az e melléklet 10. pontjában meghatározott igazolás nem áll a biztosító rendelkezésére, az adott biztosítási időszakban az új szerződés az A00 bonus-malus osztályban marad.
A fentiekre és a KGFB Rendelet 1. sz. mellékletének 11. (1) pontjában foglaltakra tekintettel 2007. július 1-jétől a kártörténeti igazolás hiánya miatti, 90 napot követő M04 osztályba történő visszasorolást előíró rendelkezést a KGFB Rendelet nem tartalmaz. Az új szerződés csak akkor kerül M04 osztályba, amennyiben az üzemben tartó a szerződéskötéskor minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt nem közöl a biztosítóval, beleértve – a besorolás megállapításához szükséges adatok beszerzése céljából – az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a kötvény (biztosítást igazoló okirat) számát.
A Felügyeletnek a 2007. július 1-jei időpontot megelőzően hatályban volt jogszabályi környezet alapján kialakított szakmai véleménye szerint a kártörténeti igazolás benyújtására rendelkezésre álló 90 napos határidő nem tekinthető jogvesztőnek (lásd: Felügyeleti állásfoglalások, www.pszaf.hu), illetve a Felügyelet a hatályos KGFB Rendelet alapján is azon értelmezés mellett foglal állást, miszerint a biztosítás elvállalása szempontjából releváns információk, így különösen az előző biztosítási időszakra vonatkozóan fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a kötvényszám megadását követően az új szerződés M04 besorolását meg kell szüntetni, illetve a kártörténeti igazolás beszerzését/benyújtását követően a szerződést az igazolás adattartalma szerint kell visszamenőleges hatállyal besorolni.
Mindazonáltal arra tekintettel, hogy a KGFB Rendelet 1. sz. mellékletének 3. (4) bekezdése alapján a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg (és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette), a fentiek szerinti átsorolásra is csak a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnését megelőzően van lehetőség, azaz a jogszabály erejénél fogva (ex lege) megszűnt szerződés "reaktiválására" nincs lehetőség.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 240.§ (3) bekezdése szerint a szerződést egyezséggel is lehet módosítani. Egyezség esetén a felek a szerződésből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének – a Legfelsőbb Bíróság BH2006. 47 számú eseti döntésével összhangban lévő – álláspontja szerint a Ptk. 240. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerinti egyezség nem csupán szerződéses (kötelmi), hanem bármilyen jogviszony esetén alkalmazható jogintézmény. Előzőek alapján a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosító jogosult a kárkötelemben felmerülő vitás vagy bizonytalan kérdések – pl. a kár, ebből kifolyólag a kártérítés mértéke – rendezésére olyan egyezség kötésére vonatkozó ajánlatot tenni, amelyben a károkozó helyett helytálló biztosító és a károsult kölcsönösen engednek egymásnak.
A Ptk. 236.§ (4) bekezdése alapján a megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond.
Fentiek alapján a megtámadási jogot megszüntető jogi ténynek a megtámadási határidő megnyílása után kell bekövetkeznie, a megtámadott egyezségbe foglalt jognyilatkozatnak ilyen hatása nincs, így az egyezségben szereplő megtámadás jogról való lemondás nem érvényes. Ez a részleges érvénytelenség az egész egyezséget a Ptk. 239. §-a értelmében nem teszi érvénytelenné.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést érintő év közbeni üzembentartó váltás esetén – tekintettel arra, hogy az a gépjármű üzemben tartójáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) az üzemben tartó megváltozását nem tekinti érdekmúlásnak – a korábbi üzemben tartó a szerződést csak év végére történő rendes felmondással szüntetheti meg, egyben a gépjármű tulajdonosa csak ez időpontban kaphat kártörténeti igazolást.
A Rendelet azonban a rendes felmondás esetét a bonus besorolás két éven belüli átörökíthetőségéről rendelkező szabályában nem említi, így abban az esetben, ha az üzemben tartó változás miatt a szerződést rendes felmondással megszüntető tulajdonos a szerződés felmondását követően a gépjárművét elidegeníti, nem jogosult az elért bonus besorolása két évig történő megőrzésére.
A Rendelet 3. számú melléklet 6. pontjának (2) bekezdése szerint az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzemben tartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű kategóriába tartozó gépjárműre (...) új szerződést köt, akár ugyanazon, akár más biztosítónál.
Az említett jogszabályi rendelkezés valóban csak érdekmúlás esetén teszi lehetővé a bonus besorolás két éven belüli átörökítését az új szerződésre, ugyanakkor álláspontunk szerint nem látszik indokoltnak a rendes felmondás érdekmúlással szembeni ilyen jellegű hátrányos megkülönböztetése. A kérdéses jogszabályhely megalkotásánál a jogalkotó valószínűleg a tipikus esetek figyelembevételével járt el, hogy ti. rendes felmondás esetében az adott gépjárműhöz fűződő biztosítási érdek továbbra is fennáll, a szerződő üzemben tartót szerződéskötési kötelezettség terheli, így a következő biztosítási időszakra köteles megkötni a szerződést, tehát e körben nem, csak érdekmúlás esetére indokolt a két éves átörökítési szabály kimondása.
Tekintve azonban, hogy a tipikustól lényegesen eltérően a kérdéses esetben, a felmondás megelőzi a Rendelet 1. számú melléklet 7. pont (1) bekezdése szerinti érdekmúlást (tulajdonjog-átszállás, forgalomból kivonás), ugyanakkor a felmondásra a biztosítási érdek voltaképpeni megszűnte miatt, pusztán a Rendelet szabályaiból következő technikai okokból van szükség, így a jogalkotói szándék sem irányulhatott a fenti esetben az átörökíthetőség kizárására. A fentiek szerint tehát a Rendelet 3. számú melléklete 6. pontjának (2) bekezdése az üzemben tartó változás miatti rendes felmondással való megszüntetésre kiterjesztően értelmezendő.
A 2000. augusztus 18-án hatályban állt, a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 58/1991 (IV. 13) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése szerint a gépjárműverseny rendezője köteles a versenyben (edzésen) résztvevő gépjárművek tekintetében külön felelősségbiztosítási szerződést kötni. Ugyanezen jogszabály 1. számú melléklete 8. §-ának i) pontja szerint a biztosító e feltételek szerint nem téríti meg azt a kárt, amely verseny vagy az ahhoz szükséges edzés során a versenygépjárműben, az abban elhelyezett vagyontárgyakban, továbbá zárt versenypályán, vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott versenyen (edzésen) ugyanabban az időben (futamban) résztvevő versenyzőtárs, társvezető vagy utas személyében, vagyontárgyában, valamint a közút burkolatában a gépjármű balesete nélkül következtek be.
A gépjárműverseny tekintetében tehát a fenti jogszabály nem tartalmaz fogalom-meghatározó rendelkezést.
A gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet 1. § m) pontja szerint gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott sportrendezvény. A 171/2000. Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése szerint a gépjárműverseny rendezője köteles a gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművek tekintetében e rendeletben meghatározottaktól eltérő felelősségbiztosítási szerződést kötni. A 171/2000. Korm. rendelet 1. számú melléklet 8. § i) pontja értelmében a biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, illetve a Nemzeti Iroda nem téríti meg azt a kárt, amely gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004 (VI. 8.) Korm. rendelet 1. §-ának n) pontja tovább pontosítja a gépjárműverseny fogalmát, mely szerint az zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény. A 190/2004. Korm. rendelet 2. § (6) bekezdése szerint a gépjárműverseny rendezője köteles a gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművek tekintetében e rendeletben meghatározottaktól eltérő felelősségbiztosítási szerződést kötni. A Rendelet 1. számú melléklet 8. i) pontja szerint a biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, illetve a Nemzeti Iroda nem téríti meg azt a kárt, amely gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be.
Mindhárom jogszabály közös atekintetben, hogy a gépjárműversenyt illetően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítástól eltérő felelősségbiztosítás megkötését írja elő ezzel mintegy kiveszi a hatálya alól a gépjárműverseny során bekövetkezett káreseményeket. Bár az 58/1991 (IV. 13) Korm. rendelet nem fogalmaz a későbbi jogszabályokhoz hasonló pontossággal, vélhetően a jogalkotó szándéka már e jogszabály megalkotásánál is a gépjárműversenyen (edzésen) okozott kárért való helytállás eltérő szabályozására irányult. Fentiek alapján a gépjárműverseny fogalma mindhárom jogszabály esetében tartalmilag azonos.
Megjegyzést kíván, hogy a 2005. évi LXII. törvény 155. § (15) bekezdése 2005. július 1-jei hatállyal módosította a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) felhatalmazó rendelkezéseit, így a Bit. 234. § f) pontja felhatalmazást ad a Kormány részére, hogy a gépjárműverseny szervezőjének felelősségbiztosítási szerződésére vonatkozó minimális tartalmi követelményeket rendeletben állapítsa meg. E felhatalmazás alapján azonban jelen levél keltéig nem került sor jogszabály kihirdetésre. (2007. január)
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. sz. mellékletének 7. pont (1) bekezdése alapján, ha az üzemben tartó az 1. számú függelékben, illetve az e melléklet 10. pontjában meghatározott adattartalmú igazolást nem csatol, akkor az új szerződést az A00 bonus-malus osztályba kell sorolni. A (2) bekezdés szerint az igazolás bemutatását követően a szerződés osztályba sorolását az igazolás adattartalmának alapján kell visszamenőleges hatállyal módosítani. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy ha az üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározott igazolást nem mutat be a szerződés megkötését követő 90 napon belül, úgy a biztosító - az e melléklet 6. pontjának (1) bekezdésében foglalt kivétellel - köteles visszamenőleges hatállyal a szerződést M04-es osztályba sorolni. A (4) bekezdés értelmében a biztosítók által kiállított igazolás a kiállítás napjától számított 30 napig használható fel.
A Rendelet 1. sz. melléklete 3. pont (5) bekezdése alapján a biztosító díjszabási rendszerétől függően az üzemben tartó kármentességi engedményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (malus) fizetésére köteles. Érdekmúlás és a szerződés biztosítási évfordulóra történő felmondása esetén az üzemben tartó szerződéses előéletéről a már megszűnt fedezetet nyújtó biztosító - kármentességről vagy a kárkifizetésekről - az 1. számú függelékben rögzített tartalmú kártörténeti (bonus-malus) igazolást állít ki.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések a biztosító kártörténeti igazolás kiállítási kötelezettségére vonatkozóan határidőt nem állapítanak meg annak ellenére, hogy az igazolás 90 napon belüli benyújtásának elmulasztása a szerződés M04-es besorolásával jár együtt.
Mindezekre tekintettel a Rendelet vonatkozó szakaszainak az Alkotmánnyal összhangban álló – és így az alkotmányos jogok (tulajdonhoz való jog) érvényesülését is leginkább biztosító – értelmezésének az mutatkozik (figyelembe véve azt is, hogy a Rendelet a 90 napos határidő jogvesztő jellegére rendelkezést nem tartalmaz, az pusztán hátrányos jogkövetkezményként kerül meghatározásra), ha a Rendelet 3. sz. melléklete 7. pontja (2) bekezdésében foglaltakat az (1) és (3) bekezdés vonatkozásában is irányadónak tekintjük.
A Rendelet már idézett 3. sz. melléklet 7. pont (2) és (3) bekezdései is a jogalkotó azon akaratát mutatják, hogy a szerződő besorolása – átmeneti szabályok beiktatása mellett is – a biztosítási időszak egészére történjék, valamint a 7. pont (2) bekezdésben foglalt rendelkezés azt is mutatja, hogy a besorolásnak az igazolás adattartalma alapján kell megtörténnie.
A Rendelet 3. sz. melléklet 7. pont (3) bekezdésében az igazolás 90 napon belül történő be nem mutatása esetében alkalmazni rendelt M04-es besorolás kétségkívül szankció jellegű jogintézmény, amely a végleges besorolás elhúzódásának elkerülésére kíván szorítani. A fentebb írottakra, valamint arra figyelemmel, hogy az M04-es besorolásnak a Rendelet szerint attól függetlenül kellene történnie, hogy az igazolás bemutatásának elmaradása a biztosító vagy az ügyfél mulasztására vezethető vissza – azaz az ügyfelet vétlen magatartása ellenére is joghátrány érné – az ügyfél besorolása a 90 napon túl bemutatott kártörténeti igazolás valós tartalmának megfelelően, visszamenőleges hatállyal történik meg.
Fentieken túlmenően a Rendelet 3. sz. melléklet 8. pont (1) bekezdése szerint ahhoz, a szerződés bonus-malus osztályba sorolása a tárgyévet követő év január 1-jén egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és kármentesnek kell lennie.
A Felügyelet álláspontja kialakításánál kiemelt figyelemmel volt arra, hogy a Rendelet 3. sz. melléklet 7. pont (3) bekezdés alkalmazása esetén, a 3. sz. melléklet 8. pont (1) bekezdés alapján a szerződő – pl. korábbi B10 besorolás esetén mintegy 14 év – évek alatt kerülhet csak vissza a valós kártörténetének megfelelő besorolás alá és ezzel megalapozhatatlanul túlzott joghátrányt szenvedne el.
Mindezekre tekintettel tehát a Felügyelet az alábbi gyakorlatot tartja helyesnek:
Amennyiben a szerződés megkötésekor az ügyfél az előzmény biztosító kártörténeti igazolását nem csatolja a biztosító 90 napig az ügyfél által fizetendő díjat az A00-s besorolás (díjszabás) szerint állapítja meg. A 90. napot követően a biztosító köteles a szerződést M04-be sorolni és a díjat ennek megfelelően visszamenőleges hatállyal megállapítani. Azonban, ha az ügyfél a szerződéskötést követő 90 napon belül vagy azon akár túl a kártörténeti igazolást csatolja, a biztosító a díjat az igazolás adattartalma szerinti besorolásnak megfelelően, visszamenőleges hatállyal állapítja meg.
Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Kormány rendeletben (továbbiakban: Rendelet) és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni. (Rendelet 2.§ (1) bekezdése)
A Rendelet az üzemben tartó fogalma alatt érti a gépjármű tulajdonost, vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartóját.
A felelősségbiztosítási szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetében a biztosító kockázatviselése a forgalomból való kivonás, illetőleg a tulajdonjog átszállása időpontjával szűnik meg. (Rendelet 1. számú mellékletének 7. pontjának (1) bekezdése)
A szerződés hatálya alatt további felelősségbiztosítási szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető. (Rendelet 6.§ (3) bekezdése)
Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok az üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette. (Rendelet 3. számú mellékletének 5. pontjának (1) bekezdése)
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 107.§ (4) bekezdése értelmében az eredeti tulajdonos (üzemben tartó) köteles a forgalomból való kivonást, illetve a tulajdonjog átruházását igazoló okiratokat a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
A fent idézett jogszabályi rendelkezések alapján, a biztosítók azon gyakorlata, amely szerint az üzembentartó változását nem tekintik érdekmúlásnak - így a gépjárműre már fennálló szerződést nem szüntetik meg - álláspontunk szerint nem tekinthető jogszabálysértőnek. A jelenlegi szabályozás, így különösen a Rendelet 1. számú mellékletének 7. pontjának (1) bekezdése érdekmúlásként a tulajdonjog megszűnését, illetve a forgalomból való kivonást nevezi meg.
A Rendelet a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megszűnési eseteinek korlátozásával a biztosítás folyamatos fennállását kívánta biztosítani. Ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen újabb szerződés nem köthető, ezáltal nem lehet két élő szerződés ugyanazon a gépkocsin.
A Rendelet értelmében az év közben bejegyzett üzembentartó a gépjárműre már szerződéssel rendelkező tulajdonos bonus-malus besorolását fogja "használni". Az így kialakult helyzetet a szerződés év végére való felmondásával lehet megszüntetni, ekkor ugyanis lehetősége van a tulajdonosnak a szerződését felmondani, a bejegyzett üzembentartónak pedig az új szerződést megkötni. Annak bizonyítása és nyomon követése nehéz lenne, hogy a károkozásnál ki vezette az autót, ezért szabályoz úgy a Rendelet, hogy e tekintetben nem releváns a vezető személye.
A Bit. kötelezően azt írja elő a tulajdonos számára, hogy a tulajdonjog átruházását igazoló dokumentumokat mutassa be a biztosítónak, így nem várható el egy biztosító társaságtól sem - mint ahogyan jogszabály sem írja elő számukra kötelezően - a forgalmi engedélyben való változásokat vizsgálja.
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Kormány rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a Rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni.
A Rendelet 1. § b) pontja értelmében üzemben tartó fogalma alatt gépjármű tulajdonost, vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartóját lehet érteni.
A Rendelet 2.§ (4) bekezdése értelmében az üzemben tartó halála esetén a gépjármű abban az esetben vehet részt a forgalomban, ha annak birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja. A szerződés díjfizetéssel legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedéséig tartható hatályban.
A Rendelet 1. számú mellékletének 3. pontjának (4) bekezdése értelmében a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
A felelősségbiztosítási szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetében a biztosító kockázatviselése a forgalomból való kivonás, illetőleg a tulajdonjog átszállása időpontjával szűnik meg. (Rendelet 1. számú mellékletének 7. pontjának (1) bekezdése)
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 107.§ (4) bekezdése értelmében az eredeti tulajdonos (üzemben tartó) köteles a forgalomból való kivonást, illetve a tulajdonjog átruházását igazoló okiratokat a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
A fent idézett jogszabályi rendelkezések alapján, a kötelező felelősségbiztosítási szerződésnek a tulajdonos halála tényére tekintettel való megszüntetésére jelenleg az alábbi lehetőségek kínálkoznak:
Amennyiben a gépjármű birtokosa - a hagyatéki eljárás befejezéséig - használni óhajtja a gépjárművet, úgy meg kell fizetnie az örökhagyó által kötött szerződés díját és a biztosító társaságnak a halál tényét be kell jelentenie. A hagyatéki eljárás lezárását követően egyértelműen megállapítható lesz, hogy ki a gépjármű új tulajdonosa (örökös), akinek a gépjárműre – mivel az örökhagyó által kötött biztosítás érdekmúlás (jelen esetben halál miatt bekövetkező tulajdonosváltás) miatt megszűnt – új kötelező felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie, hiszen a gépjármű csak így vehet részt a közúti forgalomban. A hagyatékátadó végzéssel magát tulajdonosként igazolni tudó örökösnek természetesen lehetősége nyílik majd a gépjárművet eladni vagy azt a forgalomból kivonatni.
Amennyiben a gépjármű birtokosa a gépjárművet nem kívánja használni, és ezért a szerződés díját nem fizeti meg a biztosító társaság részére, úgy a Rendelet 1. számú melléklet 3. pontjának (4) bekezdése értelmében a szerződés a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével díj nemfizetéssel megszűnik. (A gépjárműre majd a hagyatéki határozatban megnevezett tulajdonos lesz köteles kötelező gépjármű felelősségbiztosítást kötni.)
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Kormány rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. számú melléklet 6. pontja (4) bekezdése szerint, ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel és annak hatálya alatt másik, azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00-ba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett bonus osztályba sorolás a szerződés megszűnését követő nappal bármely, ugyanazon gépjármű kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) az adott üzemben tartó által kötött, hatályban lévő szerződésre érvényesíthető.
Fentiek szerint tehát amennyiben az adott üzemben tartó párhuzamosan több azonos kategóriába tartozó gépjárművel, így több szerződéssel rendelkezik, minden később kötött szerződés besorolása A00-ban indul, függetlenül attól, hogy az adott üzemben tartó korábban kötött szerződése milyen besorolással rendelkezik. A később kötött szerződés besorolása a bonus-malus besorolási szabályok szerint – figyelemmel a kármentességre vagy a bekövetkezett károkra – a tartam előrehaladtával változik. Mindezt példával megvilágítva: amennyiben egy családfő évek óta meglévő személygépkocsija mellé új személygépkocsit vásárol, a meglévő gépjárműre kötött szerződésével összefüggésben megszerzett bonus-malus besorolást nem viheti át az új gépkocsira kötött szerződésre mindaddig, amíg a meglévő személygépkocsira kötött szerződés érdekmúlás miatt meg nem szűnik. A Rendelet érdekmúlási oknak a gépjármű tulajdonjogának átszállását, illetve a forgalomból való kivonást tekinti. Amennyiben a példa szerinti üzemben tartó a korábban meglévő, így kármentesség esetén valószínűleg a később vásárolt autónál kedvezőbb besorolású szerződéssel rendelkező autóját eladja vagy a forgalomból kivonatja, ezt a kedvezőbb besorolást nem veszíti el, hanem átviheti a később vásárolt gépjárműve szerződésére, ugyanúgy, mintha nem lett volna párhuzamosan több, azonos kategóriába tartozó gépjárműre kötött szerződése, hanem a fennálló szerződés megszűnését követően vásárolt új gépjárműre kötött volna szerződést. A fenti példa a tipikusan előforduló eseteket veszi figyelembe, azonban elképzelhető olyan helyzet is, amikor a később kötött szerződéssel érintett gépjármű bonus-malus besorolása kedvezőbb, mert pl. a korábbi gépjárművel több esetben kárt okoztak. Ilyen esetben természetesen a később kötött szerződéssel érintett jármű elidegenítése, forgalomból való kivonása esetén vihető át annak kedvezőbb besorolása a továbbra is fennálló szerződéssel érintett – esetünkben korábbi – gépjárműre.
Mindennek az a feltétele, hogy, mindkét érintett gépjármű azonos gépjármű-kategóriába tartozzon, mindkét gépjárműre kötött szerződés üzemben tartója ugyanazon személy legyen (a példa szerinti családfő), illetőleg a Rendelet szövege szerint csak a megszerzett bonus besorolás vihető át a később kötött szerződésre, bár az önmagában sem életszerű, hogy adott üzembentartó szándéka a kedvezőtlenebb díjú malus besorolás átvitelére irányuljon. A besorolás átvitele szempontjából a később, azonos gépjármű kategóriára kötött szerződés fennállása tartamának nincs jelentősége.
Forrás: PSZÁF
English